Zenész, vállalkozó, biogazda, mindenek előtt azonban, szülőföld- és családcentrikus apa. Talán így lehetne a legegyszerűbben leírni a máréfalvi Pál Emilt, akinek gyakorlóműhelyében jól megférnek egymás mellett a szerszámok s a hangszerek. Háza körül önfenntartó gazdaságot alakított ki, számos ritka, őshonos fajt tenyészt. Véleménye szerint ugyanis Székelyföld jövőjét csak a hagyományokat tisztelő életmód és gazdálkodás biztosíthatja.

   Különféle pulykák, tyúkok kaparnak, vemhes kocák, frissen ellett mangalicák túrnak, nyulak, fürjek, fácánok futkosnak az elkertelt udvarokon, kacsák és ludak úszkálnak a birtok központjában kialakított halastó vizén.
Pál Emil szerint haladni kell a korral, ám csak úgy lehet előrevinni a világot, hogy közben őseink örökségét is tiszteletben tartjuk. Csak úgy lehet egészséges környezetben, nemzetben, családban élni, ha vigyázunk az ősi földekre, az őshonos fajokra, a változatos legelőkre, kaszálókra, erdőkre, az örökölt hangokra, színekre, viseletekre. Neki a sors megadta mindezt, hisz, mint mondja, együtt nőtt fel az állatokkal, a szerszámokkal és a hangszerekkel. Az elmúlt két évtizedben számos neves székelyföldi és magyarországi zenésszel muzsikált együtt, ám állandó zenekartársával, a székelyszenterzsébeti Kóré Géza cigányprímással szeret a leginkább játszani. Lassan két évtizede közösen próbálják átmenteni a kommunizmus alatt szándékosan elsorvasztott székely népi dallamokat.
   Pál Emil néhány éve a vonó mellé ecsetet is ragadott, festés közben piheni ki a hétköznapok, a biogazdálkodás, vagy akár egy átmuzsikált éjszaka fáradalmait. Bár a festést is a zenéhez hasonló lelkesedéssel űzi, s rövid pályafutását számos pozitív kritikával illették már, nem tartja festőművésznek magát.
   Máréfalva ugyan őrzi még hagyományos arculatát, restaurált székelykapusor szegélyezi utcáit, Pál Emil szerint azonban az emberek nagyon megváltoztak: gépekre cserélték az állatokat, s gépzenére a székely muzsikát. A népi kultúra, az ősi gazdálkodási szokások kiszorulásával azonban a hagyományos falurend is megbomlott, s mára már Máréfalvát sem az az egységes és együttérző közösség lakja, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Pál Emil pedig azért épít biofarmot, alapít képgalériát, vagy éppen az ősi talpalávalót húzza a községnapon, hogy példájával arra ösztönözze falustársait, ne térjenek le az ősök által kijelölt útról.

A honlapon megjelenő videókat az megbízásából az készítette
az illetve a számára.