Túlszaporodtak a medvék vagy az ember lépte túl a hatáskörét?
Az utóbbi hónapokban jóval több medvetámadás történt Székelyföldön, mint a korábbi években. A súlyos sérüléseket okozó – az Unióban szigorúan védett – nagyvadakra különleges kilövési engedélyeket is ki bocsátott a román Környezetvédelmi Minisztérium. A környezetvédők szerint az ember terjeszkedik, kvadokkal, motoros fűrésszel, off-roaddal zavarja az állatokat és irtja a természetes élőhelyüket. A másik oldalon érthetően a gazdák és a támadást elszenvedők állnak, akiknek az életére tör a medve, vagy a termésüket teszi tönkre.

Török Mihály, Tarcsafalva
„Itt az történt, hogy a medvék ide béjöttek, s kezdték dorolni.(…) A medve összehajtogassa, leül a közepibe, összehajtogassa, s úgy eszi meg, úgy szedik le a csöveket!”

Hiába védekeznek madárijesztővel, villanypásztorral, ma már nem csak a rókák és a vaddisznók, de a medvék is egyre beljebb merészkednek az emberek lakta területeken. Letarolják a növényeket, megdézsmálják a termést.

Varga Sándor, Székelyszentmihály 
„Szenes fával hajigáltam – hát mit tudjak csinálni? Se puskám, se semmi! S úgy elmenekült! De ezt nem mindenki csinálja… Itt éjjel egyedül üldögélj, s nézz széjjel, sokan le se mernének jönni se gyalog, se sehogy! Kutyák vannak, azok reámennek, de nem mennek közél…”

A vadkárokat – amennyiben huszonnégy órán belül bejelentik, és bekerített területen történt – esetenként megtéríti a román állam. Nem mérhető pénzben a veszteség, amikor emberre támad az élelmet kereső nagyvad.

 Dr. Ionescu Dan, sebész főorvos, Csíkszereda
„Minden évben van – két három beteg, ilyen medve vert beteg…”

Az elmúlt egy hónap alatt azonban csak Hargita megyében négy emberre támadott egy medve. Mint korábban beszámoltunk róla, életveszélyesen megsebesítette ezt a férfit, aki a faluja határában horgászott.

Márkos Adalbert, Csíkdánfalva
„Sok vért vesztettem, s komplett homály volt előttem. Vérben voltam. Osztán egy kilométer-másfél kilométer körül – hogy valahogy jussak haza. És osztán találkoztam egy emberrel, áldott szerencsére, a házak nem voltak messze.”

Azóta különleges kilövési engedélyt bocsátott ki a román környezetvédelmi minisztérium az emberekre támadó medvékre. A környezetvédők és a vadászok között régóta folyik a vita: túlszaporodtak a barnamedvék a Keleti-Kárpátokban, vagy az ember szorította ki őket természetes élőhelyükről?

Péter András, vadászmester, Székelyudvarhely
„A mi – Nagy Küküllő – Vadásztársaságunk 110 ezer hektáron gazdálkodik. Ennek az optimális medvelétszáma kellene legyen 28 a környezetvédelmi szempontok szerint. És mi számlálunk 248-249-et. Önök döntsék el, hogy túlszaporulat van, vagy nincs?”

Húsz évvel ezelőtt még 32 medve kilövésére kapott engedélyt a Nagy Küküllő Vadásztársaság, idén csupán ennek egyharmadára vadászhatnak.

 Ladányi László, kormánybiztos 
„Van olyan eset, amikor újrabírálják akár a kilövési kvótát is. De véleményem szerint itt a legfontosabb megoldás, megoldási lehetőség az, hogy a természetes életterükben ezeknek az állatoknak meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. Az élelmezésüket biztosítani kell, amit a törvény egyébként elő is ír…”

Azonban amikor hosszú napokon keresztül szól a láncfűrész az erdő mélyén, elrobognak a terepjárók és a motoros járművek, az állatok gaykran kénytelenek elhagyni természetes élőhelyüket. Nem ritkán a mezőkön, a falvak közelében próbálkoznak élelemszerzéssel.
A környezetvédők hangoztatják: húsz évvel ezelőtt ezen a helyen nem álltak házak, ma azonban az emberek is előszeretettel menekülnek a zajos városból a természetközeli helyekre. Az élőhelyekre jutó medvelétszámot sok helyen még a nyolcvanas években felmért élőhelyek szerint számolták ki.

Szabó Szilárd, környezetvédelmi felelős, Hargita megyei Környezetvédelmi Ügynökség, Csíkszereda
„A medve megítélése a környékünkön nagyon rossz. Mindenki, ha a medvéről hall, akkor a medvekárok, a kukázó medvék, az elpusztított állatok, a termésre gondol. Annak ellenére, hogy a medve lehetne egy érték is a környéken. Tehát ugyanúgy mi turisztikai tőkét is kovácsolhatnánk ebből a problémából. (…) Igyekeznénk ilyen módszereket is népszerűsíteni – a villanypársztorok használatát, különböző riasztási módszereket – , amivel megelőzhetők a károk és a medve megítélése is javulhat.”

A két éve elkezdett Life-Plusz uniós program a sűrűbb medvepopulációjú területeken, Hargita, Kovászna, Vrancea megyékben jött létre; célja és a medve-ember konfliktusának kezelése. A program kapcsán népszerűsítő kampányokat szervez a környezetvédelmi minisztérium, élőhely-felmérést alkalmaznak, kockázatfelmérő csapat száll ki a medvetámadások helyszínére, elemzik a veszélyt. A békésebb együttélés sikeréről korai lenne még beszélni – mondják a környezetvédők – a program ugyanis két év múlva ér véget.

A honlapon megjelenő videókat az megbízásából az készítette
az illetve a számára.