Madárlesen Dobrudzsában

   A tél még javában dühöngött Háromszéken, amikor tervezgettük a „Transnatura” fotó klubbal, hogy május közepén madárlesre megyünk a Dobrudzsai fennsíkra, a Duna-deltába és a Fekete-tenger partvidékét övező lagúnákhoz. Sikeresnek érzett kirándulásunk után megfigyeléseimet szeretném megosztani az Erdélyi Nimród azon olvasóival, akik még nem juthattak el ezekre a figyelemreméltó vidékekre.
  Sokféle élőhely található a területen, a mocsaras-legelős területektől kezdve a nyílt tóvizekig, a környéken lévő erdőktől a tengerig, ezekből a következőkben mutatnék egy rövid ízelítőt.
  Az apró tavakkal tarkított homoksáv, édesvízű lagúnák a Fekete-tenger partvidékén, Vadu falucska környékén (Corbu község Constanța megyében) a Chituc-i turzás (Grindul Chituc). A környéken több, vizes élőhelyekre jellemző élettér is megfigyelhető.
Előbb a falu szélén levő sekély állóvizeket kémleltük át.

dob-img2dob-img3

  Örömünkre itt számos kis sirályt (Hydrocoloeus minutus) találtunk, a vízparton pihentek.
  Ugyanott apró partfutók (Calidris minuta) táplálkoznak, vegyes csapatot képezve a havasi partfutókkal (Calidris alpina) és sarlós partfutókkal (Calidris ferruginea).
  Tovább haladva a tengerpart fele a szikes, mocsarasban a töltésről ismét jó megfigyelési lehetőség adódik. A megfigyelt fajok között volt itt bütykös ásólúd (Tadorna tadorna), vörös ásólúd (Tadorna ferruginea), a kanalasrécék (Anas clypeata), nagykócsag (Egretta alba), gulipán (Recurvirostra avosetta), gólyatöcs (Himantopus himantopus) társaságában.

dob-img4
dob-img5

Ugyanitt a kecses kanalasgémet (Platalea leucorodia) is láthattuk.
dob-img6
Továbbá a sekély tavak környékén a következő, erdélyi szemünknek ritka, érdekes fajokat is megfigyeltük:

  • pajzsos cankó (Philomachus pugnax)
  • piroslábú cankó (Tringa totanus)
  • Temminck-partfutó (Calidris temminckii)
  • réti cankó (Tringa glareola)
  • székicsér (Glareola pratincola)
  • küszvágó csér (Sterne hirundo)
  • fattyúszerkő (Chlidonias hybrida)
  • kormos szerkő (Chlidonias niger)
  • fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus)
  • batla (Plegadis falcinellus)

   Meglepő a madárvilág fajgazdagsága, márcsak azért is, mert a terület egy elhagyatott homokföldolgozó üzem közvetlen közelében van. A nyersanyag szállítására szolgáló csőrendszer tartópillérei, heverő betonoszlopok, tönkrement ülepítőmedencék, egy óriási betonhangár, amelyet szarvasmarhapásztorok foglaltak el, mind természetidegen elemek, de évtizedek alatt a madarak megszokták, elfogadták. Reménykeltő jelenség, igazolja, hogy máshol is vissza lehetne állítani az eredeti környezethez hasonló állapotokat. Viszont elszomorító a mindenütt látható tömérdek háztartási hulladék, a csordások elkóborolt kutyáinak látványa, de leginkább a tengerpartra tóduló kirándulók gépkocsifalkái. Elvileg egy bioszféra rezervátum területén volnánk, ahol a vadon elbír ugyan némi emberi tevékenységet is, ám ennek szabályozására még csak egy figyelmeztető tábla sem látható, nem beszélve az őrszemélyzet következetes hiányáról. Mindez már csak azért is különös, mert világhírnevű védett területről van szó, amely, tudomásom szerint, számos fejlesztési projektben részesült, Tulcea városában, a Természetkezelőség dunaparti modern székhelyén pedig hivatalnokok serege nyüzsög.

    Mindezek dacára, kiváltságnak érzem, hogy ezeket a figyelemreméltó helyeket, csodás madárvilágukkal megláthattam, de nyomaszt a gondolat, mit hoz a jövő? Megfelelő kezelőintézkedések nélkül elsorvad a természet, a madarak meg kipusztulnak, vagy kedvező esetben más, egyre jobban beszűkülő védett területekre vonulnak vissza. Vajon hiábavaló a sok hangzatos fölvállalás, az érvényes környzetvédelmi jogkeret, sokmilliós védelmi projektek stb., és itt is győz a nemtörődömség, a kevesek pillanatnyi gazdasági érdeke a természet jövőjének rovására?

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>