Kevesebb a medve mint a statisztikákban

  Mintegy 25 százalékkal kevesebb medve él Hargita megyében, mint ahogy azt a hivatalos adatok hirdetik – legalábbis a Life Project keretében végzett székelyföldi kutatás szerint. A szakemberek két éve figyelik a vadállományt, az egyedlétszámot pedig nemcsak nyomok, megfigyelések alapján határozták meg, hanem 30, különböző helyre kihelyezett, mozgásérzékelő infrakamera segítségével. A természetvédők azt remélik, hogy a jövő évi vadszámlálás alkalmával a vadásztársulatok is figyelembe veszik majd kutatásaik eredményét.


Mivel a Berni Egyezmény értelmében a barnamedve nemzetközi védelmet élvez, csak túlszaporulat esetén, ráadásul szakminisztériumi engedéllyel vadászható. A romániai vadásztársulatoknak tehát minden évben igazolniuk kell a túlszaporulatot, már amennyiben kilövési engedélyhez szeretnének jutni. Habár a tavaszi vadszámlálást a vadőrök a természetvédelmi ügynökökkel közösen végzik, az állomány létszámát tekintve mindig jelentős eltérés mutatkozik a természetvédők illetve a vadászok véleménye között. Az állománybecslés ráadásul igencsak elavult módszerekkel folyik. Gyakran előfordul, hogy ugyanazt a barnamedvét több vadászterületen is jegyzik, hiszen a Kárpátok királya olykor akár napi 40 kilométert is kóborol.

A számlálási módszerek elavultságának valamint a vadászlobbinak köszönhetően – a hivatalos statisztika szerint – a legtöbb területen nő a medvék száma. Ráadásul, a legutóbbi törvénymódosítás alkalmával kikerült a jogszabályból a 3000 eurós minimális díjhatár, ennek következtében pedig egyre olcsóbban lehet kapitális példányt ejteni. Selejtezés helyett tehát trófeavadászat zajlik Romániában.

2010 óta a csíkszeredai természetvédők nemcsak az éves vadszámlálás alkalmával, hanem az uniós finanszírozású Life Project keretében is számolják, dokumentálják a székelyföldi vadállományt, ráadásul sokkal precízebb eszközökkel, módszerekkel. A szakemberek 30 mozgásérzékelő kamerát helyeztek ki Székelyföld 3 természetvédelmi területén, s bár főként a medvelétszámot vizsgálták, az összes, legalább mókusméretű faj felkerült a felvételekre. Szabó Szilárd, a projekt koordinátora szerint a trófeavadászat hosszú távon akár a medvepopuláció genetikai torzulásához is vezethet, mégsem ez, hanem az erdőrombolás a legnagyobb probléma. A felelőtlen gazdálkodás következtében ugyanis egyre szűkül az állatok élettere, az élelemhiány pedig viselkedésüket, migrációs szokásaikat is megváltoztatja.

A Life Project keretében végzett kutatás ugyanakkor igazolta a természetvédők gyanúját, miszerint az éves tavaszi vadszámlálás túlzott számadatokat tesz a szakminisztérium elé, és ezért sokkal több medve kerül terítékre, mint amennyit túlszaporulatuk követel. Számításaik szerint ugyanis legalább negyedével kevesebb medve él Székelyföldön, mint ahogy azt a hivatalos adatok hirdetik. Hargita megyében például a hivatalosan nyilvántartott 1200 körüli egyedszám valójában az ezret sem éri el.

A természetvédők remélik, hogy a következő vadszámlálás alkalmával a vadásztársulatok figyelembe veszik eredményeiket, s a szakminisztérium a valós egyedszám arányában csökkenti majd a szigorúan védett ragadozókra kibocsátott engedélyek számát.

A honlapon megjelenő videókat az MTVA megbízásából az Aves-média készítette
az M1 illetve a Duna TV számára.

One Response to Kevesebb a medve mint a statisztikákban

  1. [...] Erdélyi Nimród/Szabó Attila Megosztás:E-mailFacebookTwitterGoogle [...]

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>