A film Szeley-Szabó László korabeli felvételei segítségével kalauzolja vissza a nézőt a rendszerváltás hajnalára, és az 1990-es marovásárhelyi Fekete Március előzményeinek, a véres utcai harcok következményeinek bemutatása mellett, arra keresi a választ, hogy miként sikerült az események után Székelyudvarhelyen összesereglő, indulni kész tömeget visszatartani. A székelyek szerencsére úgy döntöttek: Maradunk. A dokumentumfilm zenéjét MONYO szerezte!
Aki nem ismerte, rákérdezhet: ki volt Szabó László? Gyászjelentése szerint természetvédő és fotóművész s bízvást állíthatjuk, mindkét minőségben a kiválók közé tartozik. Bár sokáig üzletemberként élt és tevékenykedett, mindig talált időt és lehetőséget a természet megfigyelésére, az élővilág, elsősorban a madarak tanulmányozására, ismertetésükre, művészi megörökítésükre. A ’70-es évektől kezdve vezetett több-kevesebb rendszerességgel természetjáró utakat a [...]
A csíkos tücsökmadár Kelet Palearctikum költőfaja. Költőterülete Szibériában az Irtysh folyótól keletre, közép Ázsián keresztül a Kolyma medencéig és a Ohotsk tengerig, délen Mongólia és Észak-kelet Kínáig terjed. Jellegzetes tajgai madárfaj, mely előnyben részesíti a hegyvidéki (erdős) mocsarakat, tavakat övező vizes élőhelyeket egészen 1900 méter tengerszint feletti magasságig. Mindemellett völgyekben, síkságokon is előfordul, ott, ahol [...]
Nagyot dobbant a szívem, amikor megtudtam, hogy minden munkatársunk elfogadta a meghívást a találkozóra. S bár határtalan örömmel töltött el a hír, az órák teltével egyre kisebbnek éreztem magam a súlya alatt. Az Erdélyi Nimród 8 éves történetében ugyanis először fordult elő, hogy mindannyian összegyűlhettünk, és végre megismerhettük egymást. A találkozót néhai főszerkesztőnk, Szeley-Szabó László [...]
A Rakodó-völgy és környéke már az 1900-as évektõl kezdve a brassóiak kedvenc kirándulóhelye volt, és a szakirodalom szerint medvét itt csak nagyon ritkán lehetett látni. Napjainkra azonban minden megváltozott; a medvék rendszeres vendégei lettek a lakónegyednek. Az a jelenség, hogy a kárpáti barnamedvék a brassói Rakodó-negyedbeli háztartási szeméttárolókból szerzik kiegészítõ táplálékukat 1984 óta vált [...]
A pusztai gébics (Lanius isabellinus) kelet-palearktikumi faunaelem, Európában nagyon ritka kóborlóként tartják számon. Külön álló példányait leginkább õsszel észlelték a kontinens északnyugati országaiban és ritkábban Délen. Angliában és Írországban 1975 óta rendszeresen minden évben észlelik, és több mint 30 megfigyelése történt szeptember és november között. A pusztai gébicsrõl 2004-ig nincsen elismert megfigyelés Románia területén. [...]
Röviden a park madárvilágáról Etoshában több mint 380 madárfaj fordul elõ, de közülük csak a leggyakoriabbakat ismertetem, amelyeket minden látogató könnyedén felismerhet a park területén. Nílusi lúd (Alopochen aegypyiacus) Testhossza 70 cm, nagy termetû, világos barna színû lúd. Szemfoltja sötét barna és a mellét is barna folt ékesíti, ezért repülés közben könnyen felismerhetõ. A [...]
A nagy bukó (Mergus merganser merganser) kifejezetten északi elterjedésû faunaelem Európában, állományának a legnagyobb része a Skandináv államokban és Oroszországban költ (Snow, Perrins 1998). Romániában téli vendégként tartják számon, az itt telelõ példányok rendszerint október és április között figyelhetõk meg (Kohl, 1988). A nagy bukó fészkelésérõl Romániában elõször Dombrovsky tesz említést. 1901. július 10-én egy [...]
A park emlõseirõl Afrikai elefánt (Laxodonta africana) Az Etosha területén elefánt tehéncsordák és magányos hímek kisebb csoportjai találhatók. A tehéncsordákhoz borjak és fiatal bikák is tartoznak, ezek a 20–30 egyedbõl álló csoportok idejük nagy részét az erdõkben töltik. Száraz évszakban fõként éjszaka járnak az itatókhoz, de Olifantsbad környékén nappal is láthatók. Az elefántok vízfüggõek, és [...]
