A Kárpátok magashegységeinek gerincein 1700 méter tengerszint feletti magasság fölött, a lucfenyő uralta erdőrengetegek felszakadoznak és átadják helyüket az alhavasi táj törpefenyveseinek. A törpefenyő (Pinus mugo), – vagy másnevén gyalogfenyő -, heverő vagy ívesen hajló, rugalmas, fás hajtásaival jól viseli a havasi tépázó szeleket, a téli időszakok vastag hótakaróját, vagy a tavaszi olvadás idején [...]

Székelyföldön az augusztusi melegek elmúltával a gombászó, bogyót- mogyorót gyűjtögető természetjáró már nemigen számíthat arra, hogy egy-egy megkésett, magányos virágon kívül más színfolt is megtöri az erdők még egyenletesen zöld, vagy a legelők itt-ott már sárgálló látképét. Pedig akad még egy-két hely, ahol kora ősszel is gyönyörű virágszőnyeg fogad: a pangó vízben gazdag gyergyói lápok ilyenek. [...]

Az erdélyi hegyvidéket járó emberek talán nem is sejtik, hogy a nyár közepétől (július – augusztus) a hegyvidéki folyó- és patakpartok mentén sárgálló hatalmas termetű fészkes virágú növény egy Kárpát medencén kívül élő ember számára ismeretlen, valóságos botanikai kuriózumnak számít. Ez a magas termetű, impozáns növény a Teleki virág. A Kárpátokon kívül csak a Balkán hegyvidékén [...]