Elterjedési területe magába foglalja Északnyugat-Afrikát, Európa nagy részét, valamint Ázsia mérsékelt égövi vidékeit egészen Japánig és Szahalin szigetéig. A „varas” békaként is emlegetett varangy-faj (Bufo bufo) meglehetõsen igénytelen, a konyhakertek egyik leghasznosabb „biokertészének” számít. Évszázadokon át mindmáig tartották magukat a hozzá fûzõdõ népi hiedelmek.     Meglehetõsen nagy termetû béka, habár a hímek csak a [...]

Ki ne ismerné A dzsungel könyvét ? A sokat olvasott állattörténetek egyik alakja Tabaki, a sakál. Itt kétségkívül az aranysakálról (Canis aureus) van szó, hisz más sakálfaj nem él Indiában. A fent említett könyv írója, R. Kipling, aki gyermekkora nagy részét Indiában töltötte, kitűnő ismerője volt India állatvilágának. Azt viszont aránylag kevesen tudják a sakálról, hogy [...]

A mocsári teknős (Emys orbicularis) a leggyakoribb európai teknősfajnak számít. Elterjedési területe az Ibériai-, az Appenini-, és a Balkán-félszigettől Franciaországon át az Aral tóig nyúlik, de Közép Európában (Német- és Lengyelországban) felhatol egészen a Balti tengerig. Az Ibériai-félszigeten és a Baleár szigeteken élő példányok kisebbek, hátpáncéljuk hossza 15-18 centiméter, míg a Krím félszigeten élőké a 30 [...]

Palearktikus elterjedési területén nyolc alfaját különböztetik meg: euroszibériait, keletszibériait, kaukázusit, szíriait, kasmírit, kamcsatkait, usszurit és tibetit. Neoarktikus elterjedése Alaszkára és észak-nyugat Kanadára esik, ahova két alfaja tartozik: a kodiák és a grizzly. Hazánkban egyetlen alfaja él, az euroszibériai barnamedve: Ursus arctos. Nagy, megközelíthetetlen és zavartalan (sajnos ilyen egyre kevesebb található) vegyes erdőségeket kedveli. A legnagyobb populációk [...]

Talmács falu (Szeben megye) lakói husángokkal vertek agyon egy fiatal kárpáti barnamedvét. A sebzett állat fényes nappal menekült a faluba az õt üldözõ kutyák elõl. Ahelyett hogy segítettek volna rajta a parasztok, inkább agyonütötték! Az állat elpusztítása orvvadászatnak minõsíthetõ. A medvegyilkos tetteseknek 200 millió lejt kellene fizetniük: ennyire becsülik egy medve eszmei értékét a 103-as [...]

A Râuşor helységnév és a „bocsnevelde szó közé akár egyenlőségjelet is tehetnénk, mert elválaszthatatlanul együtt vonulnak be elrettentő példaként a történelembe, vadászatba, természettudományba. Al. Satmari 1995-ben a Romsilva RA és a Romániai Vadászegyesület hozzájárulásával A kárpáti medve címen (S.C. ALSA Wildlife Film Co. Hunting) megjelent filmje elgondolkoztató. Megdöbbentő látvány, amint a 70-es évekbeli felvételeken az [...]

  Az utóbbi két évtizedben egy különleges jelenség tanúi vagyunk. A brassói Rakodó negyeben (Cartierul Rácádáu) esténként több mint egy tucat medve jár táplálkozni, guberálni a szeméttárolókhoz. A nyolcvanas évek elején épült negyed a Cenk mögötti egykori kirándulóhelyen, közvetlen az erdõ szélén terül el. Az aranykorszakra emlékeztetõ tömbházait a szemeteskukáktól csak egy szûk utca választja el, [...]

Nem hivatalos hírforrások szerint a 2003-2004-es vadászidényben 70 barnamedve kilövését engedélyezték Hargita megye területén. Ezekből néhányat – a javát – megtartanak a politikai elit számára „bukaresti ügyintézések fejében”, akárcsak a diktátor „arany” korszakában… A szakszerűtlen vadgazdálkodás és vadászat eredményeként a Hargita-hegység medvepopulációja az utóbbi 14 év alatt 50%-ára csökkent. 1994-ben lőttek utoljára világrekord medvét megyénk területén, [...]