Tarlótüzek


Valamennyi tűzeset a meggyújtott növényzet miatt következett be az elmúlt hónapban Udvarhelyszéken. Az anyagi károk mellett füstszennyezést és az élővilág kipusztulását eredményezik a tavasszal és ősszel takarításként sűrűn alkalmazott tarlótüzek. A tarló felégetését szigorú engedélyekhez köti a törvény – ennek ellenére hetek óta vörösen izzanak a domboldalak az égő növényzettől. a

A krumpliföldön összegyűlt száraz gazt égeti ez a gazda a székelyföldi Parajd határában.

 

ILYÉS LÁZÁR

„Valamit el kell kövessünk vele! Fizetni nem fizetnek semmit, a jövedelem ebből nem nagy, valamivel muszáj dolgozzunk! Hogy megéljünk! (…) Lekaszáljuk, amit le tudunk, s amit nem bírunk lekaszálni?…”  

 

 

Azt elégetik. Biztonsági okokból ez a gazda legalább figyelemmel követi, amíg leég a tűz. Az elmúlt hónapban Udvarhelyszéken tizenkilenc tűzesethez riasztották a tűzoltókat. Az esetek többségében a száraz avar égetése következtében alakult ki ellenőrizhetetlen tarlótűz  – épületek károsodtak meg, kerítések váltak a tűz martalékává.

 

DIMA VALERIAN, A SZÉKELYUDVARHELYI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG VEZETŐJE

„Az erős szélfúvás ellenére valaki felgyújtotta a növényzetet, aminek következtében több családi ház is tűzveszélynek volt kitéve – a gazdasági épületekkel együtt. És több gyümölcsfa is veszélybe került. (…) „A tűzesetek nagy részénél nem találták meg az elkövetőket. Mi minden esetben értesítettük a rendőri szerveket, de egyelőre nyomozás folyik gyújtogatás gyanújával.” 

 

„Mint ahogy a hátam mögött is látszik, itt egy teljesen felügyelet nélkül hagyott tüzet találtunk, és nem tudunk senkit sem megszólaltatni, (…) hogy mennyire tartja veszélyesenek azt, hogyha átterjed a tűz a fákra, vagy a közeli erdőre!”

 

BOTH JÓZSEF, OSZTÁLYVEZETŐ, KÖRNYEZETVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG, CSÍKSZEREDA

„Csak különleges, a környezetvédelmi és tűzoltósági engedéllyel lehet tarlót égetni.  Ellenben az országos környezetvédelmi ügynökség átirata értelmében csak növényegészségügyi karantén esetén adható ki ilyen engedély, és csakis a növényegészségügyi felügyelőség beleegyezésével.” 

 

Legtöbb esetben nemhogy az engedélyt, de még a gyújtogatót sem tudják felelősségre vonni – hiszen az égő avaron többnyire hűlt helyét találják az elkövetőknek.

CSENDŐR ZSUZSÁNNA, KÖRNYEZETVÉDELMI FELELŐS, SZÉKELYUDVARHELYI VÁROSHÁZA

„Ebben az évben nem volt bejelentés arra vonatkozóan, hogy mezőgazdasági területeket, vagy kaszálókat égettek volna.” 

 

A valóság azonban nem ezt bizonyítja. A tarló felégetése súlyosan károsítja a  tavasszal serkenő növényzetet, a madarak fészkeit, a hüllőket, békákat, rovarokat, csigákat pusztítja el.

 

AMBRUS LÁSZLÓ, KÖRNYEZETVÉDŐ, AGORA MUNKACSOPORT, SZÉKELYUDVARHELY

„A természet megújuló ereje hatalmas. Ott, ahol egy hete felégették, ott már szépen a zsenge zöld fű kidugta a fejét, azt kell mondjam, hogy megint csak saját magunkkal tolunk ki, hiszen rövidtávon megoldjuk ezt a problémát: eltűnik a  gizgaz meg a szemét. Viszont hosszabb távon egyértelműen öngólt rúgunk, hiszen a levegőt szennyezzük, kis mértékben hozzájárulunk a globális klímaváltozáshoz.” 

 

Az engedély nélkül felgyújtott mezőgazdasági terület tulajdonosának azonosítását követően, csupán beismerő vallomás esetén vagy tanú bizonyításával róhatnak ki büntetést a hatóságok. A pénzbírság 3 ezer lejtől, azaz 200 ezer forinttól kezdődik, és akár 50 ezer lejig, azaz 3 millió forintot is terjedhet. A büntetéseken túlmenően a környezetvédők a felvilágosítást és a megelőzést tartják járható útnak.

 

 

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>