Medve vadászat

A medvék egyre nagyobb biztonságban érezhetik magukat Székelyföldön, ahol az elmúlt években jelentősen megcsappant az érdeklődés az állatok vadászata iránt. A Hargita megyei állami erdészet vezetői szerint drasztikusan csökkent azok száma, akik hajlandók szervezett vadászat keretében a medvék nyomába indulni. A szakemberek szerint a medvevadászat iránti csökkenő érdeklődés évek óta tart, részben a gazdasági válsággal magyarázzák.

 

 

Romániában, minisztériumi engedéllyel mindmáig vadászható az összes honos, nemzetközileg védett ragadozó. A tavaszi vadszámlálás hivatalos eredményei ugyanis évről-évre a kontinens nagy részéről kipusztított fajok túlszaporulatát igazolják.

 

Szabó István, vadászati szakfelügyelő, Hargita Megyei Állami Erdészet:

 - Maga a hasznosítás pillanatnyilag Romániában ott történik, ahol a medve károkat okoz. Kár lehet mezőgazdasági-, kultúrterületeken, házi állatokban lakott településeken, vagy netán, isten őrizzen, magában az emberben. Tehát kimondottan ilyen körülmények között jóváhagyott törvényesen a medve hasznosítása. Erre minden évben megszületik egy bizonyos kilövési keret.

 

Majd egy fél évszázadon keresztül csupán egyetlen ember vadászhatott medvére Romániában, Nicolae Ceausescu. Az egykori diktátor medvetrófeái a mai napig számtalan rekordot tartanak. A diktatúra évei alatt megduplázódott a medvék száma, 1990-ben a szakemberek mintegy 7000 példányra becsülték az állományt. Az 1989-es rendszerváltás azonban nem csak a társadalomban, a vadonban is káoszt teremtett.

Mára már normalizálódni látszik a helyzet, egyrészt éppen az egyre átláthatóbb vadgazdálkodás következtében, másrészt pedig az uniós törvénykezésnek és az egyre erősödő  médiaérdeklődésnek  köszönhetően.

 

Fancsali István, igazgató, Gordon vadásztársulat, Székelyudvarhely:

 - Csend van. Úgy érzem, hogy csend van. Pozitívumnak tartom azt a kampányt is, hogy ebben a Nimród vadászújságban is volt egy cikk, személyemet is nem mondhatom, hogy nagyon jól érintette, de elvegyült a többi között, ennek van egy pozitív hatása. Tehát, ahogy szokták mondani, akinek nem inge ne vegye magára, de viszont aki tényleg követett el dolgokot , az azt mondja, hogy megszellőztettek egy újságban, holnap, holnapután lehet ennek még nagyobb hátulütője is, még nagyobb anyagi vonzata is, ezért mellőzni próbálja a dolgot.

 

Fancsali István egy, az Erdélyi Nimród Természetvédelmi Magazinban két éve leközölt névtelen levélről beszél, amelyben a vadászattal foglalkozó udvarhelyszéki szakemberek többségének monogrammja súlyos vádak alá került . A cikk hatására vagy sem, az elmúlt két évben azonban egyetlen orvvadászattal kapcsolatos törvénysértést sem lepleztek le a környéken.

 

Fancsali István, igazgató, Gordon vadásztársulat, Székelyudvarhely:

 - Hallottam olyat, hogy feketén lőttek medvét, hallottam ilyet, de, hogy ez tényleg igaz-e…, én nem láttam bőrt se, nem láttam koponyát sem, tehát azt szokták mondani, hogy vagy igaz vagy nem, de azért szél fúvatlan nem indul, de nem lehet tudni, hogy ebből mi az igaz.

 

A kárpáti barnamedve Románia erdős területeinek 44 százalékán fordul elő, azaz mintegy 3 100 000 hektáron – nem egyenletes elosztásban. A medvék átlagban egyedeként 600 és 1000 hektár közötti területet igényelnek, s otthonuk az évszakoknak megfelelően felváltva több fekhely is lehet. Késő ősszel visszatérnek régi szálláshelyeikre, vagy még a téli álom beállta előtt újakat keresnek. 1000 és 1400 méter közti tengerszint feletti magasságban, sűrű fenyvesek övezte, megközelíthetetlen sziklaüregekbe vonulnak el, vagy a széldöntéses részeken gyökerek, ágak alatt, faodúkban húzódnak meg

 

 Marosi Sándor, erdész, Ivói Erdészet:

 - Ez a rész, ahol feküsznek. Ez a katlan, ahol történik a téli álom, itt vannak a vackok, a kosarak, kettő is van. A jelek szerint, én úgy nézem, hogy tavaly is volt telelés benne. Itt lehet anya bocsokkal, nem egyedüli medve, mert két alvó vacok van, ami közel eymás mellett van.

A medvét tavasszal vagy ősszel vadásszák, vagyis mielőtt téli álomra tér, vagy amint elhagyja fekhelyét. A legbiztosabb és legyben a legbiztonságosabb módszer a döggel való etetés. A állattetemet kihelyezik egy fedett les elé, és néhány méter távolságból lelövik a békésen táplálkozó állatot.

A Berni Egyezmény értelmében szigorúan védett fajnak számít a medve, a farkas, a hiúz és a vadamacska, a nemzetközi joggyakorlat tiltja a vadászatát. A kontinens nagy részén könnyedén be is tratható a jogszabály, hiszen a legtöbb országban már évtizedekkel ezelőtt lemészárolták a nagyragadozók utolsó szabadon kószáló példányait is. Romániában azonban jelenleg is 4 – 5 ezer példányra becsülik a szakemberek a medvepopuláció létszámát. A kopaszodó erdők azonban egyre kisebb életteret és egyre szűkösebb étrendet nyújtanak a medvék számára, ígyhát az állomány évről-évre lennebb szorul a hegyekről, az emberek közelébe. Nem csoda, hogy az elmúlt években megszaporodott a medvék okozta balesetek száma. A gazdálkodó emberek pedig a maguk módján védekeztek.

Az elmúlt két évtized eseményei tehát rámutattak az ésszerű vadgazdálkodás szükségességére.

 

 Szabó István, vadászati szakfelügyelő, Hargita Megyei Állami Erdészet:

 - Azért vagyunk vadgazdálkodók, hogy megszervezzük, a meglévő alapjainkkal gazdálkodjunk, lévén, hogy vannak más vadfajaink is, azokat is szintén a hatósági törvények előírásainak függvényében, a jó közmondás szerint addig nyújtózzunk, amíg a takarónk ér.

 

A romániai vadásztársulatok éves költségvetésének nagy részét a külföldi vadásztatásból származik. A legértékesebb vad természetesen a medve, amennyiben nem társulat tag váltja ki rá az engedélyt, ára a trófeabírálat függvényében 5000 és 15000 euró között változik. A tavaszi vadszámlálást követően a szakminisztérium jóváhagy egy bizonyos kilövési keretet, amelyet a társulat hasznosíthat. A székelyudvarhelyi Gordon vadászegyesület például általában évi két medvét értékesíthet.

 

Fancsali István, igazgató, Gordon vadásztársulat, Székelyudvarhely:

 - Ezt eddig még vadásszal mindig le is tuduk födni, tehát ezt a medvét mi el tudtuk adni.

 

Az évi 1-2 kilövési engedéllyel rendelkező magántársulatokkal szemben, a Hargita megyei állami erdészet a 30 kilövési engedélyéből eddig mindössze a felét értékesítette, az elmúlt évben ugyanis jelentősen csökkent a medvevadászatra jelentkező külföldiek száma. A medvevadászatból befolyó összegeket a vadállomány etetésére fordítják, félő tehát, hogy idén szűkösebb lesz az étrend a Csík-környéki erdőkben.

 

 

 

 

 

 

 

 

0 Responses to Medve vadászat

  1. Zsolt szerint:

    Most jöttünk haza Gyimesekből, Csík környéki erdőkből, és Hargitából..
    A gyimesek és csíki erdők hatalmas pusztítását nem is tudom szavakba önteni..kopár dombok, völgyek…sehol egy fiatal csemetés, vagy újra erdősítés….(folyik itt egyáltalán erdőgazdálkodás, vagy az ölükbe pottyant értéket elherdáljuk??) Hol lesz a medvéknek élettere 20 év múlva?????

    A Hargita még gyönyörű, és tartja magát….kívánok neki kevesebb kitermelést, s jobb vagyon gazdálkodást, mint ami most van…

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>