A hód Romániában. Monográfia

Castorul în România. Monografie
Az Erdélyi Nimród lapjain a hód nevével és a vele kapcsolatos kérdésekkel talán a 2008-i január-februári számban találkoztunk először, amikor Mara Árpád, állandó munkatársunk, aki 2006. márciusában valahol Csíkszentsimon és Csíkszentimre között ismételten megfigyelte ezen állatot az Olt partján, föltette a kérdést: Hogyan került a hód az Olt folyóba? c. írásában. Cikkében megadja már a választ is: a brassói Mezőgazdasági és Erdészeti Kutató Intézet (ICAS) irányításával és felügyeletével 2004-ben indult el a hód betelepítési tevékenysége, 43 egyedet telepítettek a Vargyas patakba, a Feketeügybe és az Oltba, majd 2005-ben újabb 15 példányt. A telepítés sikeres volt, 2008 elejére mintegy 200 darabra volt tehető az állomány.

   Hasonló kérdést tettem fel magamnak is, amikor 2011. áprilisában, majd júniusában, munkatársaimmal a Duna-deltában találtuk meg a hódot, az eseményekről a Négylábú jövevények a Duna-deltában c. írásban számolam be, a lap októberi (már csak) elektronikus formájában. Sajnálatomra, a hódtelepítésekre vonatkozó puhatolózásaimra nem kaptam kielégítő választ attól az ismert, hódokkal foglalkozó brassói szakembertől sem, akkoriban csak annyit tudtam meg, hogy a munkacsoportjával a Ialomiţa mentén is végzett hódtelepítési akciót.

   Nos, az idő számomra is meghozta a választ, egy nemrégiben kézhezkapott könyv formájában, címe: Castorul în România. Monografie. Editura Silvică, 2010. (A hód Romániában. Monográfia).

   Tekintélyes szerzőgárda munkája, a hódtelepítési projektjeik munkálatainak kötetbe foglalt eredménye. Ebből tudtam meg, hogy a Duna-deltához legközelebb eső terület, ahol hódokat telelepítettek be, a Ialomiţa alsó szakasza, a víz folyása mentén mintegy 250 km távolságra a helyektől, ahol ez a nagytermetű rágcsáló előkerült.

  Számomra meglepő, hogy a Ialomiţa medencéjében a 2003-ban szabadon eresztett 35 állatból, amelynek állományát 2010-ben 64-re becsültek, aránylag igen gyorsan vándoroltak volna el egyedek a Duna deltájáig, különösen, hogy az állománysűrűség a birtokba vett mintegy 145 km-en szerfölött csekélynek tűnik. Aztán meg a hód lassan is szaporodik, a hódtelep domináns nősénye évente egyszer fiall, rendszerint két, ritkábban 3-5 utódot, az ivarérettség is csak 21-22 hónapos korban szokott bekövetkezni. Maga az állat is kötődik a hódtelep létesítményeihez (hódkotorék, hódvár, gátak, csatornák stb.), ahonnan csak végszükség esetében, vagy nyomasztó túlnépesedés eredményeképp vándorol el. Mindazonáltal a deltai hódok eredetére nézve pillanatnyilag nem rendelkezünk jobb magyarázattal, választ kaphatnánk esetleg a megőrzött biológiai minták genetikai elemzésétől, ami viszont szervezési és anyagi okokból meglehetősen nehézkes lenne.

   Maga a könyv irigylésre méltó grafikai körülmények között készült, a kitűnő minőségű papír a kötet egészében tette lehetővé a színes ábrák nyomását. Maga a szöveg három főrészre tagolódik, amelyek a hód általános ismertetésével indítanak, taglalják a visszatelepítési munkálatok erdményeit, majd a meghonosodott állomány nyomonkövetését. A számos ábra és a csatolt könyvészeti lista bőséges információs lehetőséget nyújtanak az olvasónak, a könyv előszavát pedig Dr. Dumitru Murariu, a Román Akadémia levelező tagja írta.

   Összevetve a kötetben található információanyagot és vitatható hibáit, tény, hogy a könyv komoly érdeklődésre tarthat számot, nem csak vadászok és erdészek, de más természetjárók-természetszeretők között is. A kötetből az Erdélyi Nimród kárpátkanyari Olvasói számára kimásoltuk az Olt felső folyásának térképét, ahol is sárgával vannak bejelölve a hódok által lakott területek.

One Response to A hód Romániában. Monográfia

  1. Miklos Eva szerint:

    Felhivom a figyelmet Bankfalvat at szelo Fisag patakaban is vannak hodok!!!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>