Videó ajánló
Cikk ajánló
Utolsó hozzászólások
Néhány sor egy fantomlevélhez
Mint köztudott, napjaink leggyötrõbb problémája az egyre kabzsibbá váló emberi faj természetromboló térhódítása, amire mégis vállvetve legyintünk rá mindannyian. Sõt, a legtöbben fel is hördülünk, ha – mondjuk környezetvédelmi adót kell fizetnünk az autónk után, vagy ha megszólít valaki az úton, mert eldobtunk egy cigarettacsikket. Pedig mindannyiunknak egy környezetkmélõ civilizáció megalapozásán kellene dolgoznunk. Ígyhát fontosnak [...]
Nádszálakon a fészkük
Tavasszal az üdezöld köntösbe öltöző nádas megtelik az érkező vándormadarak csoportjaival, s a monoton békakoncertet felváltja az elfoglalt revíreket jelző, szerelmes párok nászdala. A náderdő különböző részein, különböző időközökben és különböző hangerővel szólalnak meg a különböző hangú madarak. Egyesek éneke kellemes, mint az apró tücsökmadáré, míg másoké csak egyszerű hápogás vagy szaggatott „kjuk-kjuk-kat”, mint [...]
A vadgazda teendői Június
Június A hónap nevének mondabeli származása a római mitológia szerint, a Juno istennőnek szentelt negyedik hónap, aki Jupiter főisten felesége volt. Jelenleg a Julianus naptár hatodik hónapja, amelyet i.e. 46-ban Iulius Caesar az általunk ismert sorrendbe állított. Más vélemény szerint a régebbi patrícius eredetű Lucius Junius Brutus-tól származik a hónap elnevezése, aki a római [...]
Péntek 13.
- Ott jönnek ki az erdőből, átvágnak a mezőn, a boglyák mellett, aztán itt ólálkodnak a hodály körül – magyarázta fontoskodva a pásztor. Eddig még nem mertek betörni, mert fogtak a kutyák, mi is virrasztottunk, kiabáltunk, kolompoltunk. A farkas, ha nagyon éhes vakmerő, nem akadály neki a karám, a hodály. Vannak vagy tízen [...]
Kárpáti farkas
A farkas jó alkalmazkodóképességének köszönhetően Európa területének legnagyobb részén általánosan elterjedt volt. Angliában már a XVI. században lődíjat fizettek a ragadozók elejtéséért, így sikerült a XVIII. század végére teljesen kipusztítani. Egy évszázad múlva ugyanez a helyzet: Németországban, Hollandiában, Belgiumban és Dániában. Természetesen a táj folyamatos művelésével és drasztikus változásaival, a települések terjedésével, az állattartók [...]
Gyapjas Tintagomba (Coprinus comatus)
Mindamellett, hogy gombánk- a gyapjas tintagomba (coprinus comatus) – viszonylag közönséges, első találkozásom ezzel a gombával városunk, Sepsiszentgyörgy legrondább szeméttelepén történt, az örkői cigánytelep közelében. Az eldobált rongyok és lyukas mosdótálak, valamint mindenféle szennyes hulladék között jól érezték magukat ezek a szép, fehérbundájú és jóízű ehető gombák. Persze azutáni gyakori találkozásaim a gyapjas tintagombával meggyőztek arról, hogy [...]
Kisbárányt akartam
Ez még akkor történt, amikor taxik helyett lovaskocsik, fiákerek álltak a Kossuth téren, a parkolóban, és várták a kényelmesen utazni kívánókat: azokat, akik városunknak abba a részébe igyekeztek, ahová nem járt villamos, vagy akik csomagjukat föl sem tudták volna emelni a magas lépcsőjű közjárműre. De Sztáni, a kardostelepi szorgos parasztember is lovaskocsin szállította házhoz [...]
Holdtölte a Gyimesi-havasokon
Prof. Dr. Kőhalmy Tamás (1936-2003) a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának keretén belül működő Vadgazdálkodási Intézetnek volt egyetemi tanára, és 21 éven keresztül igazgatója is. A Magyar Tudományos Akadémia néhai doktora élete folyamán 34 különböző országba látogatott el, többek közt Erdélybe is. Tizenkét holdtölte című művéből szülőföldünk áprilisi arcát bemutató részletével emlékezünk rá. Tisztelő barátja, akinek [...]
Nádfészkek II.
Tölcsérfészkek Odabent a nádas mélyén, a titokzatosan susogó nádszálak közt egy alig galambnyi kis madár kapaszkodik hihetetlen ügyességgel, s tőrszerű hegyes csőrével töri megfelelő hosszúságúra a nádszálakat, hogy a közeli nádfoltban rejtőző fűzbokor ágvillái közé helyezze őket, oda ahol párja már lerakta az épülő fészek „alapköveit”. Európa legkisebb gémfajai a törpe gémek (Ixobrychus [...]
A pisztricgomba (Polyporus squamosus) a magyar néphagyományban
Carolus Clusius 1601-ben megjelent művében Peztritz néven már említi dunántúli népi névként. Fái Gomba, Fözö Gomba, Pisztritz Gomba és Tőke Gomba székelyföldi népi neveit Benkő József jegyezte le (Benkő 1783: 432). Veress Magda így ír róla (1982: 58): „…régóta kedvelt étel és „nagyvad”-számba menő zsákmánya a gombagyűjtőknek. Ugyanakkor elsősorban rettegett farontó az erdészek, kertészek szemében. [...]










