Vargányászás A gombák királya a vargánya, ezenkívül a nyulica a fő (HSTK, Szalafő)- mondták az Őrségben. Egy lengyel népmese szerint is e gombánk a gombák királya. Főleg a szláv népek (például a horvátok is, kiktől a „vargánya” elnevezés származtatható nyelvünkben) a vargányát, mindenekelőtt az ízleteset, a Boletus edulist tartják a gombának, a többi csak hozzá [...]
Sok jó származhat a gombából, illetve vele kapcsolatosan. De sok rossz is… Tőlünk is függ az, hogy melyikből jut több nekünk. Mert valóban minket terhel a „gorombaság”, mert valóban jó minden gomba – valamire. Azonban tudnunk kell viszonyulni a gombák csodálatos világához, ismernünk kell azt, és olykor óvnunk is a Nagy Takarító kisebb-nagyobb egyedeit, akár [...]
Carolus Clusius 1601-ben megjelent művében Peztritz néven már említi dunántúli népi névként. Fái Gomba, Fözö Gomba, Pisztritz Gomba és Tőke Gomba székelyföldi népi neveit Benkő József jegyezte le (Benkő 1783: 432). Veress Magda így ír róla (1982: 58): „…régóta kedvelt étel és „nagyvad”-számba menő zsákmánya a gombagyűjtőknek. Ugyanakkor elsősorban rettegett farontó az erdészek, kertészek szemében. [...]
2006. április 15 – 2007. február 7. között másodszor rendeztük, rendezzük meg a László Kálmán Gombászegyesület képzését, tanfolyamát (magyar anyanyelvű felnőttek számára), amely az egyetlen ilyen Romániában. Van most már a piaci gombaárusítást és a gombavizsgálatot szabályozó törvény (igaz rendelet még nincs elég), erre egyesületünk tett javaslatot a román parlamentnek RMDSZ-képviselők bevonásával. Hiánypótló és a [...]
Mátyus István 1787-ben mindjárt a császárgalóca és a csiperke után ismerteti: „Ez után való kedvességet érdemlett majd mindenütt édes leves húsával és kedves szagjával a Tövisaly-gomba (…) Terem ez a verőfényes száraz erdők és berkek szélein a tövis-fák alatt”(Mátyus 1787: 478) Veress Magda így ír róla (1982: 70): „Ma jóval kevesebbre becsülik, mint akár Mátyus, [...]
Erről a gombánkról nem véletlenül jut sokfele az emberek eszébe: tündér, szépasszony például, hogy csak a román meg a magyar népi nevek által említett hiedelemlényekre utaljak. Szép, fénylő (mintha belakkozták volna). Sok ember számára kanalat idéző formája – a névadók szerint – úgy tűnik, igényt tart a nem akármilyen névre. Az sem véletlen, hogy [...]
2004. április 3. – 2005. február 25. között Elsõ erdélyi gombaszakellenõ-képzés címmel rendeztük meg a László Kálmán Gombászegyesület képzését, tanfolyamát, amely az elsõ ilyen jellegû Romániában. Országunkban nincs a piaci gombaárusítást és a gombavizsgálatot szabályozó törvény vagy rendelet, erre egyesületünk tett javaslatot a román parlamentnek, RMDSZ-képviselõk bevonásával. Örömmel értesültünk, hogy végre történt elõrelépés e [...]
Fehér csoportos pereszkének (Veress 1982: 191) meg fehércsokros álpereszkének (Rimóczi 1995: 46) szintén nevezi a szakirodalom. Elõbbi ehetõnek írja le, utóbbi pedig mérgezõnek. Nem szokatlan ez, bár furcsának furcsa. Más népek gombáskönyveiben is különbözõek a vélemények. Így egy amerikai gombáskönyv mérgezõnek tünteti fel (Laessoe-Lincoff 1998: 42), egy román pedig ehetõnek (Sãlãgeanu 1985: 188). Csoportosan, [...]
A ráncos tintagombáról viszonylag keveset mond a magyar néphagyomány, általában csak úgy tartják számon, mint tintagombát, nem különböztetve meg õt rokonaitól, sõt olykor például a trágyagombáktól sem. Népi nevei leggyakrabban termõhelyére utalnak (ganégomba, ganyé-gomba), máskor alakjára (kucsmagomba), színére (feketedõ bolondgomba), nedvességkedvelõ és a tartós nedvességet jelzõ (esõgomba, harmatgomba, békagomba), illetve cseppfolyós (tintagomba) voltára. Kivételes esetnek [...]
Világraszóló helyi érdekesség: Egy háromszéki gombafaj – A HARAPÉGÉSGOMBA Bevezetés Aligha van még egy olyan gomba, amelyet ennyire csak egy bizonyos vidéken ismerjenek, de ott ráadásul nagyon. És aligha van még egy gomba, amelyet nevébõl kiindulva annyi gombafélének tartottak volna, mint ezt a harapra utaló elnevezéssel jelölt gombafajtát. Aligha tudnék jobb példát mondani a harapégés [...]
