Tavasszal az üdezöld köntösbe öltöző nádas megtelik az érkező vándormadarak csoportjaival, s a monoton békakoncertet felváltja az elfoglalt revíreket jelző, szerelmes párok nászdala. A náderdő különböző részein, különböző időközökben és különböző hangerővel szólalnak meg a különböző hangú madarak. Egyesek éneke kellemes, mint az apró tücsökmadáré, míg másoké csak egyszerű hápogás vagy szaggatott „kjuk-kjuk-kat”, mint [...]

  Tölcsérfészkek   Odabent a nádas mélyén, a titokzatosan susogó nádszálak közt egy alig galambnyi kis madár kapaszkodik hihetetlen ügyességgel, s tőrszerű hegyes csőrével töri megfelelő hosszúságúra a nádszálakat, hogy a közeli nádfoltban rejtőző fűzbokor ágvillái közé helyezze őket, oda ahol párja már lerakta az épülő fészek „alapköveit”. Európa legkisebb gémfajai a törpe gémek (Ixobrychus [...]

  Az égboltra kapaszkodó nap tűznyílai közt mint óriás vattacsomók, nyújtott nyakú, gólyányi madarak köröznek hangtalanul a végtelenbe nyúló náderdő fölött. Egyre szűkebb köröket írnak le, majd előrenyújtott lábakkal, sűrűn csapdosva szárnyaikkal ereszkednek be az öreg, nádas övezte laguna ölére. Arra fordítom a csónak orrát, s minden erőmmel a tolórúdra dölök, hátha utat nyitnak a [...]

  El­ön­tött láperdők, dús ve­ge­tá­ci­ó­jú mo­csár­ré­tek, ta­vak rej­tett zsom­bék­ja­i­nak fészkelője az egyik leg­ti­tok­za­to­sabb vizimadarunk, a guvat (Rallus aquaticus) is.  Ha át­lag­em­ber­ként a szerkőket sem tud­juk a si­rá­lyok­tól vagy a csérektől meg­kü­lön­böz­tet­ni, a guvattal va­ló­színű nem is ta­lál­koz­tunk még so­ha, hisz élet­mód­ja annyi­ra rej­tett, hogy sok ma­da­rász sem di­cse­ked­het az­zal, hogy leg­alább egy­szer lát­ta vol­na a sza­bad [...]

  Sárgombócokból  az otthona  Úgy hiszem mindenki ismeri a falvak, tanyák, városok szerény kis madarát, a kedvesen csicsergő, fekete frakkos füsti fecskét (Hirundo rustica). Ott suhannak naphosszat a fejünk fölött, merész bravúros fordulatokkal üldözik a legyeket, szúnnyogokat az utcák, utak mentén vagy az udvarunkon, de kijárnak a tavak, folyók fölé s a legelőkre, ahol a [...]

  Levélhalmazon a fészke Patak fölé hajló fák lombkoronáin átszűrődő kevéske fény belevész a vegyeserdő dús aljnövényzetének nyírkos sűrűjébe. A nyálkás barna avarszőnyegen korhadó ágtörmelékek közt, kidőlt fák égnekmeredő gyökereiről bizarr alakú fekete földdarabok lógnak. Tömzsi, verébnagyságú eleven madárka bújkál az ágak között, most hirtelen megáll, leereszti szárnyait, felcsapja farkát  s bókol is egyet. Egy [...]

  A sík­vi­dé­ki la­pos, mo­csa­ras ta­vak zsom­bék­ja­i­nak jel­leg­ze­tes fészkelői a szerkők, a si­rá­lyok és a csé­rek kö­ze­li ro­ko­nai. Ele­gáns, kar­csú testű, he­gyes szár­nyú, eny­hén vil­lás far­kú ma­da­rak, a re­pü­lés iga­zi művészei.     A fe­hér szár­nyú szerkő (Chlidonias leucopterus) ne­vét  szárnyfedőinek és far­ká­nak fe­hér színéről kap­ta, amely merőben el­üt fe­ke­te testétől, fejétől, szárny­al­já­tól. Csa­pa­to­san rö­pül­nek a [...]

Föl­dön fész­ke­lõ ma­da­rak.  A ha­zai ma­dár­fa­jok­nak nem ke­ve­sebb mint egy har­ma­da a föl­dön fész­kel. Ezek a ma­da­rak ál­lan­dó vagy bi­zo­nyos idõ­szak­ra szó­ló ki­sebb na­gyobb te­rü­le­te­ket (revirt) bir­to­kol­nak, ame­lyek­nek jel­ké­pes ha­tá­ra­in be­lül nem csak a táp­lá­lé­ku­kat szer­zik be, de itt te­rem­te­nek ma­guk­nak ott­hont, itt ala­pí­ta­nak csa­lá­dot. Ezek a ma­da­rak az el­fog­lalt te­rü­le­tük adott­sá­ga­i­nak és az ott [...]

    A ma­dár­rá vá­lás út­ja ta­lán 200 mil­lió év­vel ez­elõtt kez­dõ­dött, egy is­me­ret­len hül­lõ­sze­rû õs­nek kö­szön­he­tõ­en, a szauruszok (gyí­kok) egyik cso­port­já­nak me­rész vál­lal­ko­zá­sa­ként, akik­nek si­ke­rült „meg­va­ló­sí­ta­ni­uk” egy cso­dá­la­tos sza­ru­kép­zõd­ményt, a tol­lat: ez meg­ha­tá­roz­ta fej­lõ­dé­sük to­váb­bi vo­na­lát és le­he­tõ­vé tet­te szá­muk­ra, hogy füg­get­le­ní­te­ni tud­ják ma­gu­kat a ta­laj­tól s a lég­tér ura­i­vá vál­ja­nak. Az év­mil­li­ók fo­lya­mán test­fel­épí­té­sük [...]

  Úgy 350 millió évvel ezelõtt a karbon idõszak elején, a gyakran fellépõ száraz idõszak hatására, a bojtosúszójú õshalak egyik ágának egyedei, többszöri próbálkozás után a mell- és hasúszójukból kialakult lábaikkal, egyre hosszabb sétákat tesznek a bõséges táplálékot kínáló szárazföldre, míg végük sikerül meghódítaniuk az új életteret s létrejönnek a vízi és szárazföldi életmód közti [...]