Erdélyi Nimród Természetvédelmi Magazin

Pecsét viaszgomba (Ganoderma lucidum) és hagyomány

Dr. Zsigmond Győző


2005,november
Cimkék: , ,

 

 

Erről a gombánkról nem véletlenül jut sokfele az emberek eszébe: tündér, szépasszony például, hogy csak a román meg a magyar népi nevek által említett hiedelemlényekre utaljak. Szép, fénylő (mintha belakkozták volna). Sok ember számára kanalat idéző formája – a névadók szerint – úgy tűnik, igényt tart a nem akármilyen névre. Az sem véletlen, hogy ezt a gombát szerte a világon virágdíszítményekben is alkalmazzák.

Máskülönben alakja vesére is emlékeztethet. Kalapjának (3–40 cm) színe barnásvörös, kezdetben sárgás, narancssárga, az idősebb példányoké feketés árnyalatú is lehet.

 Alján akár centiméternyi hosszúságú fehéres (később esetleg barnás) csöves réteg található. Tönkje mindig oldalsó állású, 3–20 cm hosszú, 1–2,5 cm vastag, a kalaphoz hasonló, de általában bíboros színű. Húsa szálas, kemény, fás; fehéres vagy okkeres.

Síkságon és hegyvidéken elég gyakran előforduló gombafaj májustól októberig, főleg tölgyek gyökerein, tuskóin, tövében terem, de más lombos fákon, sőt fenyőféléken is előfordulhat.

Ehetetlennek számít. Teát azonban készíthetünk belőle: gyógyhatású gomba, melyet főleg Ázsiában    (pl Kínában, Japánban) nagy mennyiségben termesztenek is.

A magyar népi gyógyítás is számon tartja a pecsétviaszgombát. Széken a szépasszonykalánnal kellett egyék-igyék egy pár napig az, akinek „félre volt menve a szája” a szépasszonyok miatt. Ez a megkeményedett, kanálhoz hasonló fagomba, valószínűleg a pecsétviaszgomba, Ganoderma lucidum.  Kocsis Rózsi állítja, hogy nagyon hatásos volt ez a  gomba gutaütés esetében is, főleg az asszonyok lettek jól tőle, amennyiben vele kanalazták az ételt.  Apahidai románoknál tudunk a Ganoderma lucidum (lingura milostivirii) gombáról való vízivás fehérfolyás (fluor albis vagy leukorrhea) elleni ajánlásáról.

Nem kizárt a szépasszony kalánya meg a szépasszonygomba azonossága. Ez utóbbit a disznó szívfogása ellen javallottnak tünteti fel Vajkai Aurél.

Ismert a Dunántúlon porának a felhasználása (a júdásfüle gombáéval együtt) kóros daganat esetében.

 Több mint 2000 éve Kínában úgy vélték, hogy az élet meghosszabbítását, a halhatatlanság elérését segítheti elő – a belőle készült étel elixír – ezért kínai nevének jelentése: a halhatatlanság növénye, mágikus növény. Japán elnevezése egy részének jelentése pedig: isteni gyógyfű. A hagyományos kínai természetgyógyászat a leghatásosabb erősítőnek tartja, rákos betegeknek is javallják. Alkalmazták a krónikus sárgaság, a vesegyulladás, a magas vérnyomás, az ízületi gyulladások, az álmatlanság, a bronchitis, asztma és gyomorbántalmak kezelésére. Talizmánként is tisztelik Keleten (megóvja az embereket és házaikat a szerencsétlenségtől).

A pecsétviaszgombával több ázsiai kutatóhelyen, klinikán végeztek kísérleteket különböző betegségekkel kapcsolatban, de a nyugati orvostudomány többnyire nem veszi figyelembe az ott elért eredményeket, noha azok egyértelműen megerősítik gyógyhatásának meglétét.

Főleg újévi és farsangi szokás az álarc használata, kevésbé ismert viszont, hogy gombából is készítenek ilyesmit. A mellékelt képen az látható, hogy Nepálban a szépasszony kalányának mondott pecsétviaszgombát (Ganoderma lucidum) is felhasználták erre a célra.

Irodalom

Kocsis Rózsi  1988 Megszépült szegénység. Kriterion, Bukarest.

Kós Károly  2000 A Mezőség néprajza. I–II. Mentor, Marosvásárhely

Lelley, Jan  1999A gombák gyógyító ereje. Budapest

Vajkai Aurél  1943 Népi orvoslás a Borsa völgyében. Kolozsvár

 

 

Cikk hozzászólás