Gazdaszemináriumon ismertették a Román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársai a március végén megjelent Országos Méhészeti Programot. Eszerint a 2011–2013-as időszakban több mint 10 millió eurót fordíthatnak az ágazat célirányos fejlesztésére, versenyképességének növelésére. A korondi találkozón száznál is több székelyföldi méhész jelent meg.

Az Országos Méhészeti Program keretében a következő három évben évente közel 3,5 millió euróval, öt kategóriában támogatják az ágazatot: a méhészegyesületek technikai segítése, a varroa atka és más kártevők elleni védekezés, a magas biológiai értékű méhcsaládok vásárlása, a méhlegelők feltérképezése és karbantartása, a vándoroltatás segítése, valamint a méz fizikai-kémiai elemzése a minőség javítása érdekében. A támogatás összegét fele-fele arányban biztosítja a román állam, illetve az Európai Unió.

TÁNCZOS BARNA ÁLLAMTITKÁR, MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
− Egy olyan hároméves programról beszélünk, amely remélhetően még versenyképesebbé és hatékonyabbá teszi ezt az ágazatot Romániában. Köztudott, hogy a méhészeti termékek exportja évről évre növekszik, és keresett cikk a román méz külföldön. Németország a legnagyobb importőr ebből a szempontból.

2010-ben a 1,3 millió méhcsalád 24 ezer tonna mézet hordott, ami a csapadékos időjárás ellenére is 10 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest. A méz felét külföldön értékesítették. Hargita megyében a 16 000 méhcsalád 270 tonna mézet termelt.

  150 méhcsalád már eltart egy méhészcsaládot – vélekedik Lázár Tibor, a 800 tagot számláló Hargita Megyei Méhész Egyesület elnöke. Más ágazatokkal ellentétben a méhésztársadalom kiválóan szervezett, a támogatásokhoz ugyanis csak így juthatnak hozzá – mondja Lázár Tibor. Az egyesület segít összeállítani a támogatási kérelmeket is, kibocsájtja a szükséges engedélyeket, tájékoztatja tagjait a megjelenő betegségekről, gyógyszerekről, és segíti őket az értékesítésben is.

LÁZÁR TIBOR ELNÖK, HARGITA MEGYEI MÉHÉSZEGYESÜLET
– Kétféle eladási módszer van, tehát most nagyon-nagyon megelevenedett az, hogy direktbe eladni a mézet, minél többet kiszerelni, és az is a jelszavunk, hogy minél többet a méhészek eladjanak direkt a vásárlóknak, hogy ne a kereskedőn keresztül menjen. De akkora tömegű mézet termel Hargita megye is, hogy azt lehetetlen, hogy az itteni vásárlók, még ha Magyarország átvonul is turistaként, ők se tudják mind megvenni ezt a mézet.

A Székelyföldre látogató turisták főként a havasi mézet keresik.
Különleges készítményeiről, szárított gyümölccsel, magvakkal, propolisszal, méhpempővel gazdagított mézéről, viasz gyertyáiról, ajándéktárgyairól híres a korondi Tófalvi Melinda és férje, Szász Illyés. Gazdaságukba a méhészszeminárium résztvevői is ellátogattak.

Tófalviék csaknem 400 méhcsaládot tartanak, három éve ebből él a négytagú család. Környékbeli üzletekben, piacokon, helyi és országos vásárokon értékesítik terményeiket. Tavaly, miután megkapták a székely termék minősítést, a Cora üzletlánctól is kaptak felkérést. Tófalvi Melinda megjegyezte, sokat tanulnak vásárlóiktól, sok mézalapú különlegességük is így keletkezett. Modern feldolgozóüzemükben – a térségben egyedüliként – műlép előállítással is foglalkoznak, mindent megtesznek tehát, hogy számukra ne legyen szezonális munka a méhészkedés.

TÓFALVI MELINDA MÉHÉSZ, KOROND

– Télen kaptárkészítés, keretkészítés, műlépkészítés, nyáron méhészkedés, és a méhészkedésbe is áruméztermelés, és rajkészítés, anyanevelés, tehát annak is minden ágában próbálkozunk, és egész évben természetesen az eladással, tehát a méhészeti termékek feldolgozásával, eladásával is foglalkozunk.

Tófalvi Melinda úgy látja, hogy mivel az elmúlt években elkezdték támogatni az ágazatot, megugrott a méhészkedők száma. Egyre több a fiatal vág bele, van tehát lendület, megfelelő az információáramlás, és egyre jobban odafigyelnek a méhészeti termékek népszerűsítésére is.