Nemzetközi konferencia a hegyi kaszálórétek menedzsmentjéről

Románia belsejében, a Kárpátok völgyeiben húzódik Európa egyik legdúsabb és botanikai szempontból leggazdagabb kaszálórét-együttese. A Csíksomlyótól Gyimesbükkig húzódó Pogány-Havas térségében például a hegyi kaszálók egyetlen négyzetméterén 50-60 különféle fű- és virágfajt számlálnak, ami világszinten is kimagasló növényfajgazdagságnak számít. A szakemberek szerint azért ilyen gazdag az erdélyi táj, mert a gazdák évről évre lekaszálják a réteket, ugyanakkor itt nem, vagy csak alig használnak vegyszereket. A Pogány-havas Kistérségi Társulás felismerte a hagyományos gazdálkodás fontosságát, és ezt az értékteremtő gazdálkodási formát több mint 15 éve segíti életben maradni. A napokban a fajgazdag kaszálórétek menedzsmentjéről tartottak nemzetközi konferenciát.

   A Pogány-havas Kistérségi Társulás a Csíksomlyótól Gyimesbükkig húzódó, mintegy 30 települést magába foglaló térséget próbálja fejleszteni, minél inkább megőrizve a táj kulturális és természeti értékeit. A székelyföldi térségfejlesztő szervezet legfőbb célja ugyanis az épített örökség védelme mellett a kis családi gazdaságok segítése. Véleményük szerint ugyanis ezek a hagyományos gazdaságok lehetnek a kulcs a térség természeti értékeinek megőrzésében. A Gyimesközéplokon tartott nemzetközi konferenciával is olyan lehetőségeket próbáltak találni, ami ezt a gazdálkodási formát segíti megőrizni.

  Székelyföldön alig használnak vegyszereket, és viszonylag kis parcellákon gazdálkodnak – a szakemberek szerint ezért ilyen fajgazdagok ezek a gyepek. Míg Erdélyben még mindig elterjedt a kézi kaszálás, Nyugat-Európában már kuriózumszámba megy. Ha azonban a gazdák nem kaszálják le ezeket a réteket, és teljesen átveszi a legeltetés a kaszálás szerepét, csökkenni fog a növényfajok száma. Demeter László több éve kutatja a csíki havasok növényzetét, s ennek a kutatásnak az eredményeként derült ki az, hogy a csíkszéki hegyi kaszálókon négyzetméterenként 50-60 között van a növényfajszám. Találhatóak máshol is fajgazdag gyepek még Európában, csak a gépesítés és műtrágyázás miatt egyre kisebb foltokba szorul ez a sokféleség – magyarázza a biológus.

  Különböző orchideafélék, agárkosbor, pünkösdi rózsa, békakonty és a Kárpátokra jellemző erdélyi lednek mutatja magát ezúttal a kíváncsi látogatóknak. Hogyha a gazdák felhagynak a kaszálóik megművelésével, ahogyan ez számos helyen történik Európában is, a rétek bebozótosodnak, és a természetvédelmi értékük csökken. A nem gépesített, hagyományos gazdálkodás azonban nem elég jövedelmező, ezért a fiatalok nem folytatják az ősi mintát. A támogatási rendszer átalakítása lehetne jó ösztönzés a hagyományos gazdálkodás folytatására, az európai szakemberek abban egyetértettek, hogy egyszerűsíteni kell a kis családi gazdaságokra vonatkozó szabályozásokat.

SZERKESZTŐ-RIPORTER: MAGYARI TEKLA
OPERATŐR-VÁGÓ: SIMÓ CSABA
A honlapon megjelenő videókat az MTVA megbízásából az Aves-média készítette
az M1 illetve a Duna TV számára.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>