A Zernyesti Medverezervátum

- Készülőben van Európa legnagyobb medvemenhelye -

  Folyóiratunk alapító főszerkesztőjének, Szeley-Szabó Lászlónak a természetvédelem terén elért eredményei minden bizonnyal precedens nélküliek Romániában.

  Halálakor, azt hiszem, nem csak egyedül én tettem fel magamban a fájdalmas kérdést: - Mihez kezdünk  nélküle, mi lesz a romokban heverő természettel?  

  Munkásságának eredményeit szerencsére a továbbiakban is érezhetjük majd, hiszen az évtizedek alatt kifejtett tevékenysége során az AVES Alapítványt számos nemzetközi környezetvédő szervezet partnerévé tette. Ugyanakkor sikerült olyan törvénymódosításokat is kieszközölnie, amelyeknek köszönhetően a fontosabb döntések esetében most már Romániában sem kerülhető meg a civil szféra.

  Végzetes veszteség ért  bennünket, hiszen egy pótolhatatlan embert veszítettünk el,  mégis úgy érzem, szinte  kötelességünk talpon maradni. Az AVES Alapítvány tehát a jövőben is élni fog, és remélem, hogy képesek leszünk néhai elnökünk szellemiségének megfelelően működni.

Hűséges olvasóink tisztában vannak azzal, mit jelentett Szeley-Szabó László számára a kárpátok királya, a barnamedve. Azt azonban csak mi, hozzá közel állók tudjuk, hogyan szállt szembe bárkivel, pénzt és energiát nem sajnálva, ha szeretett medvéi forogtak veszélyben. Ő akadályozta meg például 2OO4-ben a brassói kukázó medvék tömeges lemészárlását, amikor a több emberáldozatot is követelő medvetámadás után, a 2OO3-as év példájára, a hatóságok újból  a kollektív halálbüntetést akarták alkalmazni. Az AVES Alapítvány által szervezett  élő lánc mentette meg akkor a Rakodó-negyed mackóit. 

  Az Erdélyi Nimród Természetvédelmi Magazin már évek óta figyelemmel kíséri a brassói kukázó medvék helyzetét,  lapunkban azonban idáig egyetlen igazán optimista tanulmány sem jelent meg róluk. És mégis napjainkra  esély nyílt a helyzet humánus rendezésére. A megoldás pedig, mint oly sokszor, most is külföldről érkezett. 

  A Rakodó-völgy és környéke már az 1900-as évek elejétől a brassóiak egyik kedvenc kirándulóhelye volt, és a szakirodalom szerint medvét itt csak nagyon ritkán lehetett látni. A kukázó medvék a 80-as évek elején jelentek meg Brassó peremén, s míg 1984-ben   8 példány látogatta rendszeresen a szeméttározó helyeket, számuk mára megközelíti a harmincat. 

   Az első jelek, amelyek arra utaltak, hogy a Kárpátokban élő barnamedvék élelemszerző viselkedésében változás állt be, a hetvenes években mutatkoztak. Akkoriban a romániai vadgazdálkodás főként Ceausescu vadászambícióinak kielégítését szolgálta, a diktátor pedig biztonságos és eredményes vadászatokat akart. A medvéket tehát a távolabbi erdőkből, vadászlesek szomszédságában kialakított medveetetőkhöz csalogatták. Ez történt Brassóban is. A város tőszomszédságában lévő erdőben elhelyezett etetők csupán 4-5 km távolságra vannak a lakott területtől, ahol tonnaszám tárolták a háztartási hulladékot. Kezdetben azok a fiatal medvék keresték fel a szemeteskukákat, amelyeket a domináns hímek elüldözték a medveetetők környékéről, s mivel a 80-as években hetente csupán egyetlen alkalommal szállították el a szemetet a negyedből,  a kukázó medvék száma évről évre nőtt, a jelenség pedig a város egyik főatrakciójává vált. 

2OO4-ben azonban bekövetkezett az, amitől mindenki rettegett. Néhány helybéli a számos kifüggesztett figyelmeztetőtábla ellenére gombászni indult a Rakodó-völgybe, a kirándulás pedig vérfűrdőbe torkollt. Kilenc személyt sebesítettek meg a medvék, közülük kettő bele is halt a sérüléseibe. A tragédiát követően a román hatóságok  háborút hírdettek a medvék ellen, a tömeggyilkosságot azonban szerencsére a civil szféra által szervezett tüntetésekkel  sikerült megakadályozni, s  mivel az eseményeket mind a hazai, mind pedig a nemzetközi média figyelemmel kísérte,  a brassói városvezetésnek békésebb módszerekkel kellett előrukkolnia.

 

Adrian Gábor, Brassó alpolgármestere:

- Sok mindennel próbálkoztunk már, hogy a medvéket távoltartsuk a várostól. Kerítéseket emeltünk, hermetikusan zárható kukákat helyeztünk ki, minden este 8 és fél 9 között elszállíttatjuk a szemetet, mégis még mindig szép számban érkeznek a látogatók az erdőből. Ugyanakkor a rendőrség és a polgárörség este 9-től reggel 7-ig van szolgálatban a környéken, és mindenkit figyelmeztetnek, hogy lehetőleg ne közelítsék meg a konténereket.   

 Amint ebből az interjúból is kiderül, a brassói városvezetés elég egyoldalúan szemléli a kukázó medvék kérdését. Intézkedéseik révén kizárólag az emberek biztonságát tartották szem előtt , a medvék visszavadításával azonban senki sem foglalkozott. Egészen mostanáig…

 

Cristina Lapis, a Millió Barát Állatvédő Szervezet elnöke:

- 2001 óta dolgozunk ezen a projekten, amikor is a londoni székhelyű World Society of Animal Protection legelőször tett ajánlatot egy medvék számára készülő természeti park alapítására és finanszírozására. Zernyest városa 49 évre adott használatba egy 50 hektáros területet, a londoni WESPA állta az 1 millió eurós befektetést, s így Európa legnagyobb rezervátumát hozzuk majd létre. A menhelyet a Millió Barát Állatvédő Szervezet fogja működtetni.

Cristina Lapis féjével, a brassói francia konzullal közösen munkálkodik a medverezervátum létrehozásán.

 

Roger Lapin,  brassói francia konzul:

- Technikai szempontból tulajdonképpen még csak a tanulmányozás, a tervezés fázisánál tartunk, és az is csak a napokban fog körvonalazódni, hogy hogyan és hova fogjuk elhelyezni az ideérkező medvéket.

  A zernyesti medverezervátum azoknak a példányoknak fog otthont adni, amelyek már képtelenek a természetes környezetbe való visszailleszkedésre,  tehát a Rakodó negyed medvéi közül is csak azok kerülhetnek  ide, amelyeket semmikép nem sikerül leszoktatni a kukázásról. 

  Az azonban már bizonyos, hogy a medvepark lakóit nem mindennapi körülmények fogadják majd, hiszen új otthonukban a medvék medencékben fürödhetnek, állandó orvosi ellátásban részesülnek, és külön konyha fog  gondoskodni a megfelelő étrendről is. Mindez azonban egyelőre tervezet, hiszen jelen pillanatban a zernyesti menhelyen csupán 3 medve él, és egyelőre ők sem igazán luxus körülmények között.

  A Millió Barát Állatvédő Szervezet a rezervátum alapítására szánt összeg egy részét a Rakodó-negyed-beli medvék visszavadítására fordítja, így reménykedhetünk, hogy sikerül jónéhány példányt megkímélni a zernyesti luxusmenhely természetellenes kényelmétől. 

 

 

A fejleményeket folyóiratunk a jövőben is figyelemmel kíséri majd. 

 

 

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>