A FARKAS VADÁSZATA

Részlet Mara Árpád és Sepsi Árpád
„FARKASAINK” című megjelenés alatt lévő könyvéből

 

….       A farkas tartózkodási helye a medvéével és a hiúzéval meglehetősen azonos, csakhogy sokkal kóborlóbb állat. Kivált télen, nemcsak a nagyobb összefüggő erdőségekben, hanem a síkságokon is előfordul. Egy helyen sokáig nem tartózkodik, állandó tartózkodási helyére, ha hosszabb idő múlva is, vissza szokott térni. A falka saját vadászterületét periodikusan ellenőrzi, hogy nem találnak-e beteg vagy öreg prédaállatokat, és ugyanakkor újrajelölik a területüket. Megfigyeltük, hogy a falka és vadászterületük nagyságának függvényében, majdnem kiszámítható, mikor és hol jelennek meg, ez általában két-három hét. Példa erre a már leírt parajdi Juhod vadászterület, ahol kéthetente jelentkeztek. A Tusnádhoz tartozó Gödör- és Kakukk-hegyi vadászterületen háromheti rendszerességgel térnek vissza és szerpentinesen, a rétegvonalak mentén vadásszák le a területet. Kóbor természetük miatt az egyes példányokért rendezett hajtóvadászatok többnyire eredménytelenek. Medvét, disznót s bármilyen más vadat eredményesen lehet kutyával hajtani, farkast nem. Megtörténik, hogy a hajtásban is megölik a kutyát és próbálják felfalni. Minden nesztől, de különösen a puska ropogásától és a tűztől nagyon fél.

        Az ember, a farkas egyetlen, kitartó ellensége. Már a múlt századokban bűnösnek mondták ki, a vádlottak padjára kényszeríttették. Elpusztítására, kiirtására törekedtek. Nem a sportszerű vadászatára helyezték a hangsúlyt, hanem a mindenáron való, akár megengedhetetlen eszközökkel történő pusztítására. Az eredmény: a farkas eltűnt a fejlett Nyugat-Európából. Kipusztították, élőhelyét megmásították, s ezzel létét lehetetlenné tették. Napjainkban ott csak az állatkertek rácsai mögött látható. ….

      1990-ig nálunk minden lehetséges eszközzel pusztították a farkast: fegyverrel, csapdával, méreggel, a kölykök összeszedésével. Jutalmazták a beszolgáltatókat. A farkast elejtő vadász amint a pénzjutalmat megkapta a bőrt visszavásárolhatta, de ebben az esetben az ujjpárnákat késsel keresztvágással megjelölték,hogy a lő díjat többször ne vehesse fel. A 90-es évek elején a farkas sajnos még annyi védelmet sem élvezett, mint a hiúz vagy a medve bár Románia csatlakozott a nemzetközi egyezményekhez. Fordulat csak 1992-ben következett be. A Környezetvédelmi Minisztérium 412/1992. évi határozatának első paragrafusa megtiltja a pénzjutalmak kifizetését az elejtett farkasok után, a farkaskölykök begyűjtését, a második paragrafus a méreg használatát, és a csapdázást.

   A farkas védelmének megítélése rendkívül ellentmondásos nemcsak Romániában, de egész Európában. A faj az egész kontinensen veszélyeztetett, ezért több európai jogszabály védi. Az 1979-es Berni Egyezményt, amely a vadonélő állatok és természetes életterük védelmét szolgálja, Románia 1993-ban ratifikálta. Az 1994. június 15.-i 69-es törvény ratifikálja a kihalóban lévő fajokkal való nemzetközi kereskedelmet szabályozó egyezményt, amely a Washingtoni Egyezmény vagy CITES és az Európai Unió szabályozásainak figyelembe vételével készült.  ….

A farkas Európában szigorúan védett, és Románia aláírta az erre vonatkozó egyezményeket, ezért e jelenlegi vadásztörvény alapján nem vadászható. Ennek ellenére, évente a Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma egy korlátozó rendeletet ad ki, amely feloldja, a medve, a farkas, a hiúz, és a vadmacska védettségét. Pontosítsa a vadászatát, hogy melyik fajból hány példány ejthető el, ki és milyen időszakban vadászhatja és milyen módon. 2008-as rendelet szerint, 2008/2009-es vadászati évre 505 darab farkas ejthető el, 2008. szeptember 15- 2009. március 31 között, hajtásból, lesből vagy cserkelve. Olyan esetekben, ha a háziállatok állományában nagy a kártevés, egész évben lesből vadászható. A maximálisan elejthető keretszámot (505 db) a brassói Mezőgazdasági és Erdészeti Kutató Intézet (ICAS) leosztja megyékre és vadásztársaságokra, a létszám és a kártevés függvényében. Pl. a Csíki Vadász Társulatra vonatkozó adatokat a 2007/2008-as vadászati évre az 1 számú táblázat szemlélteti:

 

 

 

 

1 táblázat. Csíki Vadász Társulat adatai

 

A vadászterület megnevezése Optimális létszám    Felbecsült létszám  Kilövési keret 2007/2008 Kilövési keret 2008/2009
    2007 2008 Jóváhagyott Megvalósított Jóváhagyott Megvalósított
1. Balánbánya 2 6 6 1 1 1 összesen 8 db. vadkárelhárítás céljából
2. Karcfalva 1 4 5 1 1 1
3. Szenttamás          1 4 5 1 0 1
4. Hidegség              1 6 7 1 1 1
5.Gyimesfelsőlok 1 6 7 1 1 1
6.Csíkpálfalva         1 6 6 1 1 1
7. Csikszentmárton 1 4 4 1 0 1
8.Csíkmenaság 2 6 6 1 1 1
9.Kászon                   1 4 4 1 1 1
10.Kászonújfalu        1 5 5 1 1 1
Összesen 12 51 55 10 8 10

 

 A Csíki Vadász- Társaság területe 128.000 ha és itt összesen tíz vadásztársaság működik. A létszámbecslések alapján az utóbbi 12 évben 45-50 farkas élt ezen a területen, a 11%-os kilövési kerettel számolva átlagosan 5-6 egyed kilövését engedélyezték összesen. Bencze István igazgató beszámolója szerint a kilövések száma a tervezett mutatók alatt maradt, hisz az előző években is: 2003/2004-ben 3 db., 2004/2005-ben 5 db., 2005/2006-ban 1 db. került puskavégre. Jelenleg a létszámuk jóval az optimális létszám fölött vanminden valószínűség szerint nem fog kipusztulni a közeljövőben.        

       A Hargita Megyei Környezetvédelmi Örség adatai szerint, országos szinten a farkas létszám 2006-ban, 3523, amelyből kilőttek 768-at; 2007-ben a 3831-ből kilövődött 183; míg 2008-ban a 4254 egyedszámból a jóváhagyott kilövési keret 465 volt, és ebből elejtettek 208-at. 

A múlt század végén fogalmazódott meg az igény egy olyan adatbázis kialakítására, amely az európai nagyragadozó állományt egységében kezeli. Ezért indított el a Természetvédelmi Világalap (WWF) 1995-ben az Európai Nagyragadozók állománymegőrzése akciót, amely tartalmazza az említett adatbázist megalapozó kutatások elindítását, valamint az eredmények alapján védelmi intézkedések nemzetközi szintű összefogását.

Közép és kelet Európa legnagyobb modellértékű tervezete a „Kárpát Nagyragadózói Projekt”, amely 1993-tól indult a brassói Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) és a müncheni Biológiai Intézet (WDM) közös programjaként. A program fő célja Brassó környékén (Királykő, Postăvaru, Csukás és Buceci hegységek) élő nagyragadozók, medvék, farkasok, hiúzok, tanulmányozása, az egyedszámok megőrzése, a helyi közösségek bevonása és a fenntartható természeti erőforrások felhasználása. A farkasok tanulmányozásánál modern rádiótelemetriás kutatási eszközöket használtak, amely lényege egy adókészülék elhelyezése a farkas nyakán. Ehhez be kell fogni a farkasokat. Ez nem kis feladat, nagy körültekintést és hozzáértést igényel, hogy minél kisebb legyen a sérülés. A befogást követően, elaltatták, adókészülékkel látták el, próbákat gyűjtöttek, méréseket végeztek. Egy óra elteltével a felébredt egyedek nyomon követhetőek voltak, hisz minden adókészülék más és más frekvencián sugározta a jeleket, 5 km távolságba. A pontos helymeghatározást háromszögeléssel végezték. A nyakörvön elhelyezett adókészülék által sugárzott rádiójelek irányát két oldalról bemérve e két irány metszéspontjaként határozták meg a farkas tartozkodásihelyét.  Az adó és a vevőkészülék között, ha nagy akadály van a jel nem fogható. A lőtt és egyéb okokból elpusztult farkasokból próbát vettek, hogy megállapítsák a pusztulás okát. Ugyanakkor megállapították a betegségeket, a parazitákat, valamint a termékenységre, ivarérettségre, korra vonatkozó adatokat.  ….

Az európai szürke farkas nyugatról-keletre való visszaszorulása figyelmeztető kell, legyen, mert a legtöbb Európai Uniós állam, ahol e nemkívánatos csúcsragadozót már kiirtották, sajnos nem a visszatelepítésben látja a megoldást, hanem szigorú intézkedéseket hoznak a keleti országok állományára, ahol már nélkülük is megvalósult az optimális létszám fenntartása. Romániában a 654/2001-es számú, a vadászterületekre és vadvédelemre vonatkozó törvény előírásai szerint a vadászati jog, állami monopólium, ezt a jogot a szakminisztérium átadja az Állami Erdészet egységeinek, vagy kiadja bérbe a vadászterületeket, olyan bejegyzett jogi személyeknek, amelyek beléptek az Országos Vadásztársulatba. A vadásztársaságok már bizonyos fokú autonómiával rendelkeznek, megszervezik a vadászatot a kilövési keret alapján, saját tagságukkal, vagy vendégvadászokkal. Régebben a külföldieknek felajánlott vad a kilövési keret 30%-át nem haladhatta meg, az önrendelkezésnek köszönhetően most erről a tagság dönt. Romániában óriási különbség van a tagságnak és a külföldi vendégeknek megszabott kilövési díjak között, ezért a társaságok lehetőleg az utóbbit választják. Minden jó vadgazda tudja, minél nagyobb a vadásztatásból befolyt összeg, annál többet lehet beruházni és visszafordítani az élőhelyek feljavítására, takarmányozásra, vadászati berendezésekre és fenntartására.

A fejlett országok vadászai évről-évre egyre többet költenek kedvtelésükre, és képesek még többet költeni, hogy minél többet lehessenek természet közelben. A külföldiek anyagiakat áldoznak a zergére, medvére, szarvasra, vaddisznóra, de a farkas nem kimondottan keresett vadfaj. Vegyes hajtásban, medveetetőknél, ha megjelenik, szívesen elejtik.

 

 

 

       

 

 


 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>