Vadszámlálás

 Hamarabb kezdődött idén az éves vadszámlálás Romániában. Az előzetes adatok alapján kijelenthető, hogy a védett állatok száma növekvőben van Székelyföldön. Élőhelyük pusztulása miatt azonban egyre gyakrabban tévednek emberlakta területre, gondokat okozva a mezőgazdaságban.

Az Európai Unió országaiban a medvét, a farkast, a hiúzt és a vadmacskát a Berni Egyezmény védi, vadászatát szigorúan tiltja. Romániában azonban a védett állatok állománya jelentős növekedést mutat, ezért minisztériumi rendelettel az Európában kihalófélben lévő állatok vadászata az egyezmény óta is lehetséges. Az állományt minden évben a vadásztársulatok képviselői a környezetvédelmi szakemberekkel közösen mérik fel, ezt követően majd a szaktárca meghatározza az elejthető vadak számát.

 

Szabó Szilárd, Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa

Itt nem is kilövési keretről van szó, mint ahogy sokan gondolják, hanem a medvék által okozott károk mértékében a minisztérium minden évben egy ilyen derogálással, egy ilyen feloldást ad bizonyos számú állatra, amelyek ezáltal kivevődnek a védettségi státuszból, és ki lehet őket lőni az állomány fenntartásának érdekében. 

A vadszámlálás leginkább egy becslést jelent, hiszen a területen található vadak számát nyomok és megfigyelések alapján állapítják meg. A kilövési jogot később a vadásztársulat kapja meg, így a vadszámlálásnál általában a vadásztársulat képviselői nagyobbra becsülik az állományt, mint a környezetvédelmi szakemberek.

 

Fancsali István, Gordon vadásztársulat, fővadász

Jobban át bírják fogni a vadászok az illető állomány számát, az egyedeknek a számát, jobban átlátja, hogy hány vad van a területen, milyen korosztály, mint az aki egy esetleg két nap kijön, és gyorsan megpróbál valamilyen információkhoz jutni. Ebből adódik az, hogy a vadászoknak talán többet lát, többet mond, a környezetvédő pedig rövid idő alatt kevesebbet lát, kevesebb egyedszám tendencia felé hajlik, hogy annyit tudjon elismerni. 

A tavalyi vadszámlálás adatai szerint Románia-szerte több mint hétezer medve él, ennek közel húsz százaléka Hargita megyében. Emellett 379 farkas és 230 hiúz is tanyázik az itteni fenyvesekben. A védett állatok állománya idén enyhe növekedést mutatott.

 

Szabó Szilárd, Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa

Mi ennek alapján úgy gondoljuk, hogy hivatalos állományadatok és a reális szám között nem lehet nagy a különbség, tehát a medvével ilyen szempontból nincsen probléma hargita megyében, az állomány az elmúlt években biztos, hogy nem csökkent, valószínűleg nőtt is valamilyen szinten. nem a medvék kihalása a legfőbb probléma a megyénkben, hanem a medve élőhelyének a leromlása.

Az illegális fakitermelések miatt a nagyvadak élőhelye beszűkült, így a medvék egyre gyakrabban tévednek emberlakta területekre. A medvetámadásokat általában nagy médiafigyelem kíséri, ezért a megtorló intézkedéseket a közvélemény is támogatja. A barnamedve azonban Európa országaiban már kihalt, kézenfekvő kérdés tehát, hogy a túlszaporulatot miért nem helyezik el más országokban.

 

Balog Sándor, Állami Erdészeti Hivatal, vezérigazgató-helyettes

Nem fogadják be a medvéket. Volt az Állami Erdészeti Hivatalnak egy ilyen kezdeményezése csehországgal, Németországgal, Szlovákiával. Nem kelleneke, ez az egyetlen álláspont.ők azt mondják, hogy ha ennyire védett, mint az Európai Unióban védett, akkor egy pár éven belül nekik is a populáció fel fog ugrani nemtudom hova és problémákat fog okozni, úgy mint ahogy okoz nálunk sajnos.  

Így válhatott a medve a természetvédelem mostohagyermekévé. Élőhelyének fokozatos eltűnésével Európa utolsó medvepopulációja is megcsappanhat, így fennáll a veszély, hogy a következő generáció már csak az állatkertekben találkozhat a barnamedvével.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>