Aranysakál Udvarhelyszéken

Udvarhelyszéken is megjelent az aranysakál. A tájidegen faj jelenlétét mára már nemcsak nyomok, megfigyelések igazolják, több fénykép készült, illetve egy elgázolt példányt is dokumentáltak a szakemberek. A székelyudvarhelyi Nagyküküllő Vadásztársulat vadgazdái úgy vélik, a sakál székelyföldi megjelenése jelentős károkat okozhat a patás- illetve nyúlállományban. A szakemberek abban bíznak, hogy a farkasok elvégzik helyettük a munkát, s kiszorítják a sakálfalkákat a környékről. A szakirodalom szerint ugyanis, a farkasok nem tűrik meg a sakált az általuk birtokolt területeken. Udvarhelyszéki jelenlétük azonban egyelőre rácáfol erre.

Az aranysakál udvarhelyszéki jelenlétének első kézzelfogható bizonyítéka ez az elgázolt példány volt. Tevékenységének nyomait azonban már korábban is felfedezték a szakemberek, a gyakran jókora falkákban vadászó sakálok pedig nemcsak őzeket, szarvasborjakat, nyulakat zsákmányoltak, hanem háziállatokat is. A szakemberek szerint a legelső példányok 2 éve kelhettek át a befagyott Duna vizén. Romániában amúgy az aranysakál az ország délnyugati részén és a Bánságban honos, természetes élőhelyén pedig a legnagyobb ragadozónak számít. A szakirodalom szerint ugyanakkor sosem foglalhat tartósan olyan területet, amely farkasokban bővelkedik. Erre az elméletre cáfolhat rá a sakál székelyföldi megjelenése.

A sakál a farkassal ellentétben nemcsak télen, nyáron is falkában vadászik, ráadásul igen szapora, a nőstények gyakran akár 8 egyedet is a világra
hoznak. A székelyudvarhelyi vadgazdák folyamatosan figyelik a faj terjeszkedését, ám, mint mondják, ha nem szorítják ki a területről a farkasok, félő, hogy az elkövetkező években csak intenzív vadászattal lehet majd elkerülni, hogy a sakál ne tizdelje meg a székelyföldi állatállományt.



4 Responses to Aranysakál Udvarhelyszéken

  1. Amennyiben az aranysakálról közreadott badarságok nem lennének népbutitóak még jót is nevetnék a tudatlanságukon. Mielött képzelt révedezésüket közre adnák tájékozodni kéne az irodalomban is, elsősorban a táplálkozást illetően pl. a következő helyen:
    http://www.nrcresearchpress.com/doi/abs/10.1139/z06-147#.UWADWkp9X3k
    Továbbá az aranysakál életmódjáról is csak a nagyközönséget riogató és persze a vadászatot igazoló hamis információkat közölnek, úgyanis az aranysakált még soha emberfia nem látta falkában vadászni. Továbbá tájékozodni kéne arról is, hogy mi volt az állat eredeti élőhelye.
    Én ia vadász vagyok és nem önjelölt természetvédő, hanem az ismereteimre alapozva
    teszem azt. Amennyiben vadásztársaikat leszoktatják az orvadászatról az már komoly eredmény jelentene a természetvédelem érdekében.
    Komolyra forditva a szót hasonló véleménnyilvánitás elött kérem dokumentálodjanak, bün a féretájékoztatás.

  2. A tegnapi bejegyzésem tartalma miatt nem csak a féreütések és helyesírási hibák miatt kérek elnézést. Valóban feldühitett a tudálékosság és a kis film magamutogató bölcselkedése.

  3. Szabó Attila szerint:

    “Kisebb állatokat önállóan is képes elejteni, magyarországi körülmények között rágcsálóspecialistának mondható, de nem veti meg az őz, szarvas vagy vaddisznó tetemeket sem. Trópusi területeken fordulhat elő, hogy csapatokba verődik és antilopokat, gazellákat zsákmányol. Ha nem jut táplálékhoz, a dögökre is ráfanyalodik, olykor az emberi települések közelébe is merészkedik némi hús reményében.
    Az emberi üldöztetéstől eltekintve az aranysakál legnagyobb ellensége a farkas. Ahol mindkettő előfordul, a sakál csak nagyon szórványosan és visszavonultan marad fenn.
    Elszaporodásuk a vadgazdálkodásban nagy károkat okozhat!” – így ír a lexikon a sakálról. Udvarhelyszéki megjelenése már önmagában is paradoxon, ráadásul többször is láttak falkába verődött egyedeket, egy alkalommal 11-et. Fényképek, elejtett vadak és háziállatok igazolják jelenlétüket, ugyanakkor fotó is készült, ráadásul egy elgázolt példányt is találtak. Patás állatokat köztudottan csak falkába verődött sakálok képesek zsákmányolni… (a szerkesztő)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>