Szentegyháza településen és térségében fahasznosítási szempontból a hangsúly a deszka elõállítására fektetõdik (a fafeldolgozás 80–85% – át teszi ki). Minõségi fafeldolgozás és beltéri termékek (bútor, parketta, lambéria, hajópadló, stb.) elõállítását néhány 10–12 asztalos mûhely biztosítja. Ha figyelembe ves­szük településünkön mûködõ fûrészüzemek (gátér, szalagfûrész, körfûrész) számát, amelyek kb. 80%-os kapacitással mûködnek, kön­nyen kiszámíthatjuk, hogy naponta, megközelítõleg 55 m3 fafeldolgozási hulladék (fûrészpor) keletkezik. E hulladék megfelelõ tárolása vagy feldolgozása a mai napig megoldatlan feladat, figyelembe véve a környezetvédelmi törvény idevágó cikkelyét (Legea protecþiei mediului, apãrut în 29. XII. 1995, secþiunea a 2-a, art. 22) és a 2000 június 22-én megjelent Sürgõsségi Kormányhatározatot, amely a hulladékok tárolását szabályozza. E fûrészüzemek mûködésének eredményeképpen, térségünket átszelõ Vargyas patak mentén „fûrészporhegyek” emelkednek napról-napra.

A fûrészpor hatása a környezetre kétirányú:

• - közvetlenül befolyásolja az ember egészségét, és életminõségét
• - az ökoszisztémára hatva közvetlen befolyásolja a társadalmat.

  Vis­szatérve a térségünkben mûködõ fûrészüzemek számára (12 gátér, 24 körfûrész, 5 szalagfûrész), amelyek munkanapokon átlagosan 55 m3 fûrészport termelnek, kiszámíthatjuk, hogy évente kb. 12.500 m3 fûrészpor keletkezik. Ennek a men­nyiségnek 20–25% – a dolgozódik fel a helyi állatgazdaságokban vagy más célokra, a többi men­nyiség – 9.375 m3 – feldolgozására még nem született megfelelõ, környezetbarát megoldás. A fafeldolgozáskor keletkezett fûrészpor tárolása vízpartokon és zöldövezeteken (mezõgazdasági területeken), sõt egyes esetekben a folyóvízben tönkreteszi, felborítja a terület és a víz ökológiai egyensúlyát, minõségi paramétereit. Kísérletek kimutatták, hogy a folyóvízbe került fûrészpor káros (negatív) hatással van a halak kopoltyújára és megnehezíti a víz felhasználását, mint ivóvíz a település számára.

A fûrészpor helytelen, nem törvényszerû tárolása, nagy területeket foglal el (esetenként 60–80 m2), csökkentve ezáltal a zöldövezeteket, a mezõgazdaság számára felhasználható területek nagyságát. A fûrészpor hatására jelentõsen megváltozik a terület flórája és formája, megemelkedik a talaj savassága (kb. 7 évig). A fûrészpor és más fafeldolgozáskor keletkezõ hulladék tönkreteszi a vegetációt és nem utolsó sorban a környezet szépségét, esztétikai hatását.
Megvizsgálva a jelenséget, olyan esettel is találkozhatunk, amikor a fûrészport szabadon égetik el. Ez környezetvédelmi szempontból nem megfelelõ eljárás, mert toxikus anyagok (CO2, CO, stb.) jutnak az atmoszférába, megsemmisül az égetési területen található vegetáció és fauna világ.
Ös­szegezve a fentebb bemutatott jelenséget levonható a szomorú következtetés: térségünkben (és nemcsak térségünkben) a fafeldolgozáskor keletkezõ hulladék (fûrészpor: 9.375 m3/év) környezetvédelmi szempontból megfelelõ tárolása és/vagy feldolgozása megoldatlan probléma.

Megoldásként a következõ eljárásokat lehetne alkalmazni:
   1. a hulladékok energiává való átalakítása égetés során, megfelelõ környezetbarát technológiával mûködõ hõközpontokban (lásd. Piatra Neamþ megye, Tasca falu-hõközpont).
  2. a hulladékok elégetése e célra kiválasztott területen figyelembe véve a klimatikus tényezõket (szélirány, stb.) és az emberi településektõl levõ megfelelõ távolságot, megfelelõ égetési módszert / technológiát használva.
  3. a hulladékok feldolgozása:
-brichetáló technológia üzembe helyezése
-furnéranyagok elõállítása különbözõ technológiák felhasználásával (ragasztás, stb.)

A felsorolt megoldások alkalmazásához támogatást biztosítanak a környezetvédelmi minisztérium kirendeltségei, a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek is.