A csil­la­gos nár­cisz

  Hegyi kaszálókon, kiszáradó lápréteken, bódító illatával kelt életteli hangulatot a tömegesen megjelenõ csillagos nárcisz (Narcissus poeticus L. ssp. radiiflorus (Salisb.) Baker.), újabb élményekkel gazdagítva a koratavaszi növények még élénk emlékét. 

  Erdélyszerte használt népi neveit ma már kevesen ismerik: kankósdi (Oroszhegy), kúdusláb (Kalotaszeg), kákvirág (Lövéte)

  Latin nevének eredetérõl viszont már az iskolában hallottunk: Nárcisz (Narkisszosz) a görög mitológia szépséges ifja, akibe minden hajadon szerelmes volt, de õ figyelemre se méltatta õket. A legszebb nimfa, Echó, szintén szerelmes lett az ifjúba. Héra, az istenek királynõje, azzal büntette meg a nimfát, hogy mást ne tudjon kimondani, csak azt a szót, amit utoljára hallott. Nárcisz mérgesen elhárította a nimfa szerelmét, mondván: „Elõbb halnék meg, minthogy szeress engem”, mire a nimfa kénytelen volt a végtelenségig ismételni: „szeress engem…”. A haragra gerjedt Artemisz istennõ elhatározta, hogy olyan módon bünteti meg az ifjút, amelyet õ alkalmaz másokkal szemben: szerelemmel, melyben a vágy szomja nem csillapítható. Így történt, hogy egy napon, mikor Nárcisz megpillantotta magát a víz tükrében, szerelemre lobbant képmása iránt. Végül tõrt döfött a szívébe és halála után egy csodálatos, illatos virág nõtt a víz partján, mely róla kapta nevét. 

  Tõle ered a pszichológiában ismert szindróma, a nárcizmus is, amikor egy személyben túlzott az öncsodálat, a saját cselekedeteinek és fizikai tulajdonságainak értékelése. 

  Más értelmezés szerint a növény neve a görög narkao (elbódítani) szóból ered, utalva erõs illatára, vagy a hagymájában tárolt mérgezõ alkaloidokra. A nárciszin (vagy likorin) emetikus (hánytató) és bénító hatását már az ókorban ismerték. Mára mar hét alkaloidot vontak ki a csillagos nárcisz hagymájából, a nangusztint például a maláriát okozó egysejtû lázállatka (Plasmodium falciparium) ellen tesztelik.

  Az Amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó Narcissus nemzetség körülbelül 50 fajának természetes elterjedési területe nagyrészt a mediterrán térségre szorítkozik, de néhányat megtalálhatunk a Kaukázusban is, vagy Ázsiában, egészen Kínáig. A csillagos nárcisz dél-közép-európai faj, de ma már tudjuk, hogy Magyarországra például a törökök hozták be, és az eredeti élõhelyén melegebb klímához szokott növény jól alkalmazkodott új élõhelyéhez. 

  Növényünknek tojásdad hagymája van, melyet fekete pikkelylevelek borítanak. Régi nevét (Narcissus angustifolius Curt. – keskenylevelû nárcisz) 2–5, gyakran szürkészöld, szálas levelérõl kapta. Lapított virágkocsánya 20–40 cm-re megnõ, felsõ részén membránszerû buroklevél található, mely eleinte körülöleli a virágot. A virágnak gyûrû alakú, narancssárga szélû, sárga mellékleple van, mely jóval kisebb a lepelleveleknél. A két körben elhelyezkedõ lepellevelek keskeny-elliptikusak, a virágzás kezdetén zöldesek vagy piszkosfehérek, de késõbb fehérek. Toktermése kopácsokkal nyílik. 

Könnyen összetéveszthetõ dél-európai eredetû közeli rokonával, a fehér nárcisszal (Narcissus poeticus L. ssp. poeticus), melynek lepellevelei visszás tojásdadok (tehát szélesebbek). Gyakori dísznövényünk, mely gyakran elvadul.

  A nárcisz kedves, illatos virágai fehér szõnyeget varázsolnak a májusi rétekre. Nem csoda tehát, hogy Európa-szerte rendeznek hagyományos nárcisz-ünnepélyeket. Ilyen Hargita megyében a szentegyházi nárciszfesztivál, mely egyben kitûnõ alkalom a népi tánc- és zenehagyományok mûvelésére is. A résztvevõk a nárciszmezõ hangulatát valamilyen formában magukkal szeretnék vinni. Vannak, akik fényképeket készítenek, de sajnos elég sokan ölszámra gyûjtik a nárciszt, amely aztán virágpiacokra és a vázába kerül. Ezért helyezték országos védelem alá a csillagos nárciszt, sok helyen pedig a nárciszmezõket természetvédelmi területekké nyilvánították. Ilyen Hargita megyében a közigazgatásilag Lövétéhez tartozó, de Szentegyházához földrajzilag közelebb esõ, 1980 óta védett nárciszrét, mely több mint 200 hektáron terül el. Kevésbé látogatott, de figyelemreméltó az oroszhegyi Láz is, melynek nárciszmezõit érdemes lenne védelem alá helyezni. Ismertek még az Argeº megyei Negraºi, a Bihar megyei Goroniºte, a Beszterce megyei Saca, a Brassó megyei Poiana Vadului, a Fehér megyei Negrileasa, és a Zilah megyei Rãciº – Hida védett nárciszmezõk.

 Gyakran elõforduló gondolat, hogy a nárcisz gyûjtése nem árthat a növénynek, hiszen hagymája a földben marad, és jövõre kiújulhat. Aki viszont jártasabb a természettudományokban, már tudja, hogy a változó életfeltételekhez való alkalmazkodás kulcsa a genetikai sokféleség, melyet nagymértékben az ivaros szaporodás által nyer az élõvilág, így a csillagos nárcisz is. A legszebb, legmagasabb szárú, legnagyobb virágú, tehát az adott környezethez legjobban alkalmazkodott egyedek begyûjtésével a nárciszállományok hosszabb távon genetikai elszegényedésre vannak ítélve: unokáink talán már kisebb, csúnyább nárciszokkal fognak találkozni a természetben!

  Próbáljunk meg ezért kellõ tisztelettel közeledni a természet eme illatos csodájához, gyarapítsuk a vele kapcsolatos élményeinket és tudásunkat!

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

CAPTCHA Kép
Kép frissítése

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: