Kárpáti barnamedve védelmi program

  A medvék törvénytelen vadászata miatt az Aves Alapítvány Szeley-Szabó László irányításával országos szintû medvevédelmi programot kezdeményezett 2003. november 25-én. Programunk célkitûzése a kárpáti barnamedve aktív védelme cél-ratörõ modszerekkel: a kilövési keret csökkentésével, a csukott lesek használatának végleges betiltásával és lebontásával, valamint a dögökel való etetés megszüntetésével. Mi, természtvédõk, a med-véinkkel együtt szeretnénk az EU-hoz csatlakozni, és remélhetõ, hogy a csatlakozásig sikerül megvédenünk a hargitai fenyvesek királyát. Az EU-ban már teljes védelmet biztosít számukra a törvény, nem lehet õket egyszerüen lemészárolni, mint manapság a Székelyföldön. A székelyudvarhelyi medvebotrány, az „akasztottak erdeje” néven ismert, nagy rokonszenvet kiváltott sajtókampány csak a kezdet volt. Az alábbiakban ismertetjük a szakminisztériumnak elküldött jelentésünket.

Mezõgazdasági, Erdészeti, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium Ilie Sârbu miniszter úr figyelmébe ELÕZETES JELENTÉS A ROMÁNIAI KÁRPÁTI BARNAMEDVE VÉDELMÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉRÕL ÚJ KILÖVÉSI KERET MEGÁLLAPÍTÁSA RÉVÉN A 2003-2004-ES VADÁSZIDÉNYRE

  A túlzott vadászat és a felelõtlen vadgazdálkodás következtében a romániai medvepopuláció – biológiai szempontból veszélyesen alacsony – példányszámra csökkent. Ez okból kifolyólag a következõ évtizedben számíthatunk a faj részleges vagy teljes kipusztulására a romániai Kárpátokban. Az utóbbi 3-4 évben a romániai (és ezzel együtt a hargitai) medvepopuláció 60%-kal csökkent az Országos Erdészeti Egyedárúság (Regia Naþi-onalã a Pãdurilor – RNP) és a Romániai Vadászok Országos Szövetsége által alkalmazott törvénytelen vadász-módszerek miatt. Ebbõl a megfontolásból az Aves Alapítvány országos méretû kampányt indított a kárpáti barnamedve (Ursus arctos arctos) fokozott védelme és megmentése érdekében, amelynek elsõ mozzanata azoknak a kockázati tényezõknek a felkutatása volt, amelyek a romániai barnamedve-populáció drasztikus létszámcsappanásához vezettek.
Konkrét bizonyító felmérésekkel csupán Hargita megyébõl szolgálhatunk, ahol sajátos kutatási módszereinket alkalmaztuk a medveállomány létszámának monitorizálása és felmérése érdekében. A kutatási terület nagysága mintegy 100.000 hektárra terjed, az elért eredmények pedig mintaként hasz-nálhatók azokon a területeken is, ahol még – egyre kisebb számban – élnek medvék Romániában.
A hivatalos statisztikai adatok szerint az 1988-89-es évek végén az ország medveállományának létszáma 7780 példány volt, amelybõl 1185 Hargita megyében, a Kárpátokra jellemzõ tipikus életteret biztosító vidéken élt. A statisztikák azt mutatják, hogy Romániában a nyolcvanas évek végén létezõ mintegy 8000 medvét számláló állomány létszáma egy évtized alatt 31%-kal csökkent és 1997-re 5366 példányra esett vissza. A Hargita megyei kimutatások még riasztóbbak: tíz év alatt a medveállomány létszáma 48%-kal csökkent, vagyis az 1989-ben élõ 1185 példányról 1997-ben 615 példányra zsugorodott. A következõ években a létszámcsökkenés még drasztikusabb volt, és 2003-ban az állomány már csak 250-260 egyedbõl áll, 935 példánnyal kevesebbõl, mint 1989-ben. Hová tûnt ez a hivatalosan is nyilvántartott 935 medve a Hargita-hegységbõl, ki a bûnös az eltûnésük, lelövetésük miatt?
Hogy meggyõzõ bizonyítékokkal támasszuk alá egyes jogi személyeknek a vadgazdálkodásban elkövett súlyos mulasztásait valamint a medvéknek tiltott módszerekkel történõ törvénytelen lemészárlásában való bûnrészességét, felmértük a csíkszeredai Erdészeti Igazgatóság és a megyében mûködõ öt vadásztársulat tevékenységét. Minden vadászterületen találtunk olyan eseteket, amikor áthágták a vadászati és vadgazdálkodási szabályokat, két területen pedig a törvényesség súlyos lábbal tiprására bukkantunk, és olyan visszaélésekre, amelyeknek beszüntetése nem tûr halasztást. A vadászati törvények rendszeres áthágásában vétkesnek találtunk két vadászati jogi személyt:
1. Az Országos Erdészeti Egyedárúság (RNP), a csíkszeredai állami Erdészeti Igazgatóság révén, a Zetelaki Erdészeti Hivatal által adminisztrált területen.
2. A Romániai Vadászok Országos Szövetsége a székelyudvarhelyi Nagyküküllõ Vadásztársulat révén az általuk bérelt összes vadászterületeken.
Az elkövetett törvénytelenségek ártanak mind Románia nemzeti érdekeinek, mind külföldi megítélésének, mivel a védett medveállomány kiirtását célozzák olyan szégyellnivalóan törvénytelen eszközökkel, amelyeket tiltanak a Románia által is aláírt nemzetközi környezetvédelmi egyezmények. A Hargita megyei minta-területen az Aves Alapítvány a következõ, a medve vadászatával kapcsolatos törvénytelenségeket állapította meg:
1. Irreálisan magas arányu kilövési keret;
2. Fertõzött állati dögök csalétekként való felhasználása;
3. Háziállatok megfertõzése a medvék beetetésére használt elhullott állattetemekkel;
4. Zárt-csukott leshelyek használata a medvék vadászatára;
5. A medvék barlangban történõ va-dászata (téli hajtások a telelõterületeken);
6. Felelõlen törvényszegõ vadgazdálkodás;
7. A vadõrök elégtelen szakképzése (mindössze 30 napos szaktanfolyam);
8. Orvvadászat;
9. Vemhes anyaállatok lemészárlása õsszel vagy tavasszal, amikor a kisbocsok még a barlangban tartozkodnak;
10. Fiatal medvék foglyul ejtése, törvénytelen befogása fogságban tartás végett.
A pontos felmérések idõigényessége miatt most csak az 1. pont tényeit foglaljuk össze, a többi törvényáthágás részleteit egy következõ jelentésünkben adjuk közre.

IRREÁLISAN MAGAS KILÖVÉSI KERET

A Mezõgazdasági, Erdészeti, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium 2003. szeptember 11-én kiadott 668. számú rendeletében jóváhagyott kilövési kertbõl világosan kimutatható, hogy a medvére (és nemcsak rá) vonatkozó adatok nem felelnek meg a valóságnak, mivel ezek a vadászok anyagi érdekeibõl kifolyólag jóval nagyobbak a megengedhetõ kilövési keretnél. A 2003-2004-es vadászidényre Hargita megyében 74 (!) medve kilövését hagyták jóvá, ami a megyében jelenleg élõ 250 fõnyi populációnak mintegy 38%-át jelentené. Szemügyre véve a Nagyküküllõ Vadásztársaságnak jóváhagyott 10 medve és a Csíkszeredai Erdészeti Igazgatóságnak engedélyezett 29 példány kilövésére szóló jóváhagyást, megállapítható, hogy ez a szám sokkal nagyobb, mint amelyet a törvényes korlátozások optimálius kilövési arányszámként elõírnak. A vonatkozó szabályok szerint 10 medvébõl csak egyetlen egy példányt szabad kilõni. A kilövésre vonatkozó elõírás szerinti létszám megállapításához szükséges, hogy a vadõrök pontosan számolják meg a telelõhelyeken lévõ medvéket. Ezt a számot tízzel osztjuk, mivel a kilõhetõ medve minimális életkora 10 év kell hogy legyen. Az eremény a kilövési arányszám, tehát ennek Hargita megyében 74 fõ helyett 25 körül kellene lennie!
   A vadõrök nem számolták meg a területen élõ medvéket. Ez bebizonyítható a naplók és a számlálási jegyzõkönyvek alapján, a vezetõség pedig – a területre vonatkozó pontos adatok híján – szellemi csalást követett el a gondozott területeken élõ állomány túlbecslése folytán. A medvelétszámot a telelõhellyel nem azonos területeken történt megfigyelések segítségével az irodában „becsülték fel”. Például a medvéket az átvonulási területeken is regisztrálták, ahol csak ritkán fordulnak elõ medvék, ezek a területek ugya-nis nem jellemzõ életterek a faj számára. Élelem után kutatva a medve egyetlen éjszaka képes 15-20 km távolságot bejárni, és ahány vadõr észleli nyomát útközben, annyiszor veszik számba. A dombvidékeken egyetlen medvét körülbelül háromszor vesznek nyilvántartásba, azért, hogy minél nagyobb kilövési keretet hagyattassanak jóvá. A vadgazdálkodási területeken csupán a felületes becslések nyomán engedélyezett kilövési keret ellenõrzése után megállapítottuk, hogy medvéket ott is számoltak, ahol nem is élnek (!), de kilövésük már ott történik, ahol valójában elõfordulnak. Ez a törvénytelen eljárás anyagi és személyi érdekekre vezethetõ vissza, amelyet a medve kilövésébõl származó pénzbeli haszon hajszolása abnormálissá fokoz. Egy medve valódi értéke 7000 euró, tehát a megyénkben kilövésre ítélt 74 medve összértéke mintegy félmillió euró, de ha hozzáadjuk a többi elejthetõ vad hivatalos lõdiját akkor az összeg 2 millió euróra rúg. Ez a magas összeg tényszerüen is igazolja a vadászattal hivatásszerûen foglalkozó jogi személyek körében uralkodó korrupció valódi mértékét. A saját létszám-felméréseink szerint a kilõhetõ medvék száma a Nagyküküllõ Vadásztársaság területein 1-2 példány, a csíkszeredai Erdészeti Hivatal által bitorolt területen pedig 7-8 példány kellett volna hogy legyen – a két szám közötti különbözet tehát törvénytelenül lett jóváhagyva. Az Aves Alapítvány kutatásai arra is fényt derítettek, hogy ebben nemcsak a kompetens minisztérium vétkes, hanem sokkal bûnösebbek egyes megyénkbeli korrupt személyek, akik közvetlenül felelnek a vadállomány létszámának felbecsüléséért, és akik megállapítják, majd ellenjegyzik a kilövési keretre vonatkozó kérvényeket. Ezek a kérvények feljutnak a Minisztériumba – a vadászati törvény által elõírt – végleges jóváhagyás végett, anélkül, hogy bárki is ellenõrizné a kibocsátó szervek becsületességét és szavahihetõségét. Az igazság elkendõzéséért ugyanazok a felelõsek, akik a medvék (és más védett állatok) vadászatában használt törvénytipró módszerek alkalmazásáért vádolhatók: egyes vadásztársulatok elnökei és igazgatói, a Romániai Vadászok Országos Szövetségének elnöke, egyes erdészeti hivatalok igazgatói, a csíkszeredai Erdészeti Igazgatóság igazgatója, a RNP és a Hargita megyei Erdészeti és Vadászati Területi Felügyelõség vezetõsége, azé az állami szervé, amelynek tulaj-donképpen felügyelnie kellene a vadászati törvények betartását.
A fenti okokból kifolyólag tisztelettel kérjük, hogy szíveskedjék elrendelni a medveállomány létszámának újbóli sürgõs felmérését és a vétkesek felkutatására irányuló intézkedések meghozatalát. Ha bûnösségük beigazolódik, kérjük jelenleg betöltött funkciójukból való felmentésüket és bírósági eljárás kezdeményezését korrupció és hivatali visszaélés vádjával. Csupán Hargita megyében a medvék törvénytelen legyilkolásából kifolyólag a román államot mintegy 400.000 euróval károsíthatják a 2003-2004 es vadászidényben. Amennyiben nem hoznak sürgõs intézkedéseket az európai (Románia által is aláírt) törvények szerint védettnek nyilvánított állatok törvénytelen lemészárlásában vétkes személyek felelõsségre vonása végett, az európai Parlamenthez fordulunk, és tájékoztatni fogjuk a helyzetrõl a romániai központi és a határon túli hírközlõ intézményeket, valamint a romániai és nemzetközi természetvédelmi szervezeteket.

Székelyudvarhely, 2003. november 25.
Õszinte tisztelettel,
Szeley-Szabó László elnök

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>